A vártnál nagyobb mértékben, 200 bázisponttal, 15 százalékra emelte az alapkamatot az orosz jegybank pénteken, zsinórban már a negyedik emelést végrehajtva július óta. Az elemzők mindössze 100 bázispontos emelésre számítottak.
A tartósnak tűnő iflációs nyomás és a rubel gyengélkedése miatt szigorú orosz központi bank így a júliusban elindított kamatemelési ciklusban már 7,5 százalékponttal tornázta fel a hitelfelvétel árát. A folyamat során augusztusban a jegybank egy rendkívüli emelést is végrehajtott, hogy megfékezze a rubel zuhanását.
A mostani kamatdöntést kísérő közleményben az orosz monetáris politika irányítói arról írtak, hogy az inflációs nyomás a bank várakozásai fölé emelkedett, az erős belföldi kereslet és az azzal lépést tartani nem tudó kínálat, valamint a hitelezés gyorsulása miatt. Az Elvira Nabiullena vezette bank felhívta a figyelmet a növekvő kormányzati költekezésre is, amely főként a hadiiparba áramlik – írja a Reuters.
A bank előrejelzése szerint ezért a fiskális élénkítés a vártnál lassabban futhat ki a következő években, így az szintje 2024 végén is meghaladhatja a jegybank 4 százalékos célját, ami így akkor 4–4,5 százalék között lehet.
A döntés hatására a rubel több mint hat hete nem látott szintre erősödött a dollárral szemben.
A kamatemelési ciklust okozó inflációs nyomás főként a feszes eredménye, amit tovább erősített az erős belföldi kereslet és a magas költségvetési hiány is. Így a háború kitörésekor 20 százalékig felemelt kamatszintet hiába tudta a jegybank 7,5 százalékra csökkenteni tavaly őszre, nyáron ismét szükségessé vált a kamatemelés.
A jegybank az idén 7–7,5 százalék közötti drágulási ütemet vár, szemben a korábbi 6–7 százalékos előrejelzéssel. Október 16-án az éves szintű infláció 6,38 százalék volt. Bár a bank a szigorú hangnemét fenntartotta, a későbbi kamatemelések szükségességét jelző részlet kikerült a közlemény szövegéből.
