Rendkívüli kamatemeléssel állították meg a rubel drámai gyengülését a moszkvai jegybankárok. Hétfőn ugyanis a dollár-rubel kurzus átlépte a 100-as lélektani határt. A kurzus az Ukrajna orosz inváziója utáni heteket idézte. Az orosz központi bank kedden reggel 8,5 százalékról 12 százalékra emelte az irányadó rátát. A 350 bázispont önmagában is meredek kamatemelés, de már júliusban is, az elemzők által várt 50 bázispont helyett 100 bázispontot emeltek, vagyis szűk egy hónapon belül nőtt 7,5 százalékról 12 százalékra az alapkamat, ami 450 bázispontos változás.
Kedden kora reggel az orosz deviza erősödött, és a dollár-rubel kurzus 96 közelébe süllyedt,
de délelőtt már 98 felett járt. Idén a rubelt még mindig több mint 20 százalékos mínuszban jegyzik, ezzel a világ legrosszabbul teljesítő valutái közé tartozik.
Tavaly recesszióba esett az orosz gazdaság,
mégis képes volt átvészelni a nyugati szankciók hullámait – köszönhetően az olaj- és gázbevételeknek és a kormányzati ösztönzőknek. Továbbá annak, hogy Moszkva a külkereskedelmét Európából Ázsiába irányította át, India például rekormennyiségben vásárolt orosz kőolajat.
A rubel közelmúltbeli zuhanása azonban jelzi a növekvő bizonytalanságot. Oroszország az újjáéledő inflációval küzd, miközben
a nyugati szankciók lassú víz partot mos alapon erodálják a gazdasági teljesítményt.
És az elhúzódó háború miatt egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Idén a gyorsuló orosz és a lassuló kombója, megfejelve a tőkekiáramlással, eleve aláásta a rubel árfolyamát. A látványos júniusi Wagner-lázadás pedig reális alternatívává változtatta a belpolitikai instabilitást.
Hétfőn Putyin elnök gazdasági főtanácsadója, Makszim Oreskin még a laza monetáris politikát hibáztatta, s arról beszélt, hogy a kurzus eltér a fundamentálisan indokolt szintektől. Elemzők szerint azonban az a felismerés gyengíti a rubelt, hogy
a háború és Oroszország elszigeteltsége évekig is eltarthat.
Ebben a forgatókönyvben az orosz gazdaságot középtávon tapossa a hadsereg extrém méretűre nőtt katonai lábnyoma, a nyugati szankciók pedig még hosszabb távon hathatnak, hiszen még a Krím annektálása miatt bevezetett, korábbi szankciók is érvényben vannak.
A rubel esése az orosz gazdaság háború okozta alapvető egyensúlyhiányát tükrözi
– mondta Alexandra Prokopenko, az orosz központi bank korábbi tisztviselője, aki jelenleg a berlini székhelyű Carnegie Russia Eurasia Center kutatója. Hozzátette:
a jegybanki kamatláb önmagában nem tudja megváltoztatni a piaci trendet.
A magyar blue chipek közül a Richter jelezte, hogy a pénzügyi sorát lerontotta az első félévi drasztikus rubelgyengülés, amit fedezeti ügyletekkel sem tudtak ellensúlyozni.
