Likviditási gondokkal küzd Hongkong 4 ezermilliárd dolláros tőzsdéje, ahol az elmúlt három évben visszaesett a kereskedés volumene. A börze kapitalizációjából 2021 óta leolvadt 2 ezermilliárd dollár. Erre aligha nyújt hiteles indoklást a tőzsdeüzemeltető magyarázkodása, hogy tartósan magas a kamatkörnyezet, törékeny a globális gazdaság és gyenge a piaci aktivitás. Valójában az történhetett, hogy sok nyugati befektető geopolitikai okok miatt kivonta a pénzt a kínai részvényekből, s mérsékelte kitettségét a világ második legnagyobb gazdaságában. Ami elsősorban Hongkongot érintette érzékenyen, mert ott szabadon áramlik a tőke, szemben a kontinentális Kína szigorúan ellenőrzött tőzsdéivel.
A kínai vállalatok a piac összértékének több mint háromnegyedét teszik ki. Hongkong tőzsdei kereskedési volumenének körülbelül egyharmada származik a szárazföldi Kínában lévő kereskedőktől és intézményektől határokon átnyúló kapcsolaton keresztül, sokkal nagyobb arányban, mint néhány évvel ezelőtt.
Ma a likviditás sokkal kevésbé származik a külföldiektől, mint korábban
– mondta James Fletcher, az Ethos Investment Management alapítója. Hozzátette: 18 éve kereskedik Hongkongban, s az elmúlt hónapokban nehezebbé vált a részvények eladása a város tőzsdéjén, mert sokkal több az eladó, mint a vevő. Emellett kitágult az árrés a vételek és az eladások között.
Az irányadó Hang Seng index már a nyáron beleesett a medvepiac csapdájába, és szerdán új idei mélypontra süllyedt. Idén eddig 13 százalékot esett az index. A hongkongi forgalmát a két éve bevezetett részvénykereskedelmi is aláásta, ami mind az eladókat, mind a vevőket sújtja, és ismeretlen az amerikai tőzsdéken. Emellett a technológiai vállalatok elleni Pekingi hajsza, továbbá a kínai összeomlása már eleve is bizalmatlanná tette a külföldi befektetőket. Talán a kontinentális Kína kisbefektetőinek könnyebb hozzáférése a piachoz segíthetne a hongkongi tőzsdén, de ez sem megy egyik napról a másikra.
