Meglepően reagált a forint kedden reggel arra a hírre, hogy a kormány 5,2 százalékra emelte az idei hiánycélt. Aminek első ránézésre forintgyengülést kellett volna hoznia. Ehhez képest alig egy óra alatt 389 fölül 386 közelébe süllyedt az euró-forint. Igaz, a reggeli illikvid kereskedésben, amikor az európai tőzsdenyitások előtt még kevés a rutinos szereplő a forintpiacon. A tőzsdenyitást követően 388 közelébe emelkedett vissza a kurzus.
A technikai kép kedvező volt hét elején. Amennyiben a múlt heti hullámvasutazást a 390-es lélektani határ gyenge oldalán kezdte a forint, s az erős oldalon zárta. Miután az euró-forint már a túlvettség jeleit mutatta, s így tere nyílt a további forinterősödésnek. Már hétfőn is járt 387 alatt az euró-forint.
A pozitív magyar híreknek köszönhetően akár erősödhet is a forint, ám ennek keresztbe tehet a dollár erősödése, amennyiben a zöldhasú elmúlt napokban látott ereje fokozódna
– mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője, hozzátéve:
386 körül látszik egy technikai megálló, amit kedden reggel tesztelt is a kurzus.
A forintmozgás mögé illeszthető fundamentális hírben nincs hiány. Már a múlt héten támasztották a forintot a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntését követő erős üzenetek. Míg a kedd reggeli kormányzati döntésnek is van forinterősítő olvasata. Egyrészt,
még a megemelt hiánycél is 1 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál.
Másrészt, kedvező üzenet, hogy a magyar gazdaság már az idei év végére visszatérhet a növekedési pályára.
A Financial Times értesülése szerint
most a brüsszeli politika is a forint hóna alá nyúl.
Az Európai Bizottság 13 milliárd euró uniós forrást készül átengedni Magyarországnak, amely jelenleg a jogállamisági aggályok miatt van befagyasztva. Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos háttéralkuk kínálnak magyarázatot a biztosok engedékenységére. A londoni pénzügyi lap értékelése szerint a tavaly december óta
befagyasztott források felszabadítása Orbán Viktor miniszterelnök győzelmét jelentené.
Mert a magyar kormányfő megfogadta, hogy addig nem járul hozzá az uniós költségvetés felemeléséhez, amíg Magyarország nem fér hozzá a forrásokhoz. A lap emlékeztet, hogy tavaly decemberben az EU befagyasztott a Magyarországnak juttatott kohéziós forrásokból 22 milliárd eurót.
Névtelenséget kérő uniós tisztségviselők azt mondták, hogy Magyarország májusban igazságügyi reformokat vezetett be Brüsszel követelésére, s ez tette lehetővé, hogy felszabadítsák a befagyasztott összeg több mint felét. Stefan de Keersmaecker, a bizottság szóvivője elmondta, hogy Brüsszel szeptember 26-án levélben fordult a magyar kormányhoz, hogy „felvilágosítást” kérjen a reformok egyes részleteiről, s amint Magyarország válaszol ezekre a kérdésekre, a bizottság folytatja az értékelést.
A magyar kormány szerint, ha a Bizottság eleget tenne Magyarország jogos kérésének, akkor a költségvetési hiány mértéke közel 1 százalékkal lenne alacsonyabb. Ennek fényében
a Financial Times értesülése alapján a magyar költségvetési hiány több mint fél százalékkal lehet alacsonyabb,
ha Brüsszel felszabadítja a 13 milliárd eurós forrást.
Az uniós döntést gyorsíthatja, hogy az Ukrajnának szánt amerikai segélyek hamarosan elapadhatnak, ezért kulcsfontosságú az EU költségvetésének felemelése, hogy Kijev hozzájusson az 50 milliárd eurós 4 éves programhoz.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
a forint árfolyamát döntően befolyásolja a dollár erősödése,
amit most erősen támogat, hogy az Egyesült Államokban csöndben megemelkedett a semleges kamatszint. Hosszabb távon is támogatva a zöldhasút, amely a globális recessziós szorongás miatt eleve népszerű menedék.
Végül a lengyel zloty hánykolódását sem szabad kihagyni az összképből. Az intézményi befektetők ugyanis jellemzően regionális döntéseket hoznak, s a zloty kitárazásakor a forintot is dobják.
