Remekelnek idén a nyugdíjpénztári befektetések, számos portfólió mutat bőven két számjegyű árfolyam-növekedést. Nem árt azonban résen lenni, hiszen akár részvény-, akár állampapír-túlsúlyos portfólióban tartja valaki a nyugdíjcélú megtakarításait, azonnal meglátszik a nyugdíjalapok teljesítményén, ha romlik a befektetői hangulat. Ezzel magyarázható például, hogy a magas részvénykitettséggel rendelkező nyugdíjpénzári portfóliók augusztus elején még akár 17 százalékos pluszban voltak, majd – kéz a kézben az S&P 500 indexszel – lassú lecsorgásba váltottak.
Ez figyelhető meg az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár árfolyamadatait böngészve is, ahol két hónap alatt nagyot változott a kép, a kockázatvállaló alapjuk már „csak” 11,85 százalékos pluszban van, s két és fél hónap alatt a legjobban tejesítő allianzos portfólióból házon belüli sereghajtóvá vált. Közel egy hónapja pedig a magyar állampapírokba fektető portfólióik árfolyama is lefele tart, de ebben sincs meglepetés, szeptember közepén megállt a másodpiaci hozamok csökkenése, a 10-éves referenciakötvény hozama 6,8 százalékról közel 100 bázispontot emelkedett, így a nyugdíjpénztári portfóliókba korábban bekerült állampapírok veszítettek pillanatnyi piaci értékükből.
Ezeket a gyorsan változó piaci körülményeket és gazdasági változásokat érdemes higgadtan figyelni, ezt régóta hangoztatják a nyugdíjpénztárak. Az Aegon helyett ma már Alfa Nyugdíjpénztárként ismert kassza például kiemeli, hogy
a nyugdíjpénztári megtakarítás azonban egy hosszú távú befektetés, amely időszakban kiugróan magas, illetve negatív teljesítményeket is tapasztalhatunk. Fontos azonban úgy tekinteni az átmeneti negatív teljesítményre, hogy az csupán elméleti veszteség és mindaddig nem érinti a pénztártagokat, amíg szolgáltatási igényt nem nyújtanak be. Éppen ezért türelmes hozzáállást javaslunk, a hozamokat hosszú távon, 10-15 éves viszonylatban szükséges értékelni.
Egyébként a nyugdíjpénztárak közt az ex-Aegon Alfa innovatívnak számít a hagyományos portfóliókezeléshez képest, például azzal, hogy egy abszolút hozamú befektetési alapot is beemeltek a válaszható nyugdíjportfóliók közé.
Nem is jártak rosszul, akik hittek a leginkább aktívan kezelt portfólióban, hiszen annak árfolyama idén magasan felülteljesítve 17,4 százalékos pluszban állt október első hetében.
A januárban indított pénzpiaci portfóliójuk 11,2 százalékot hozott, a kizárólag magyar állampapírba fektető alapjuk pedig 13,5 százalékot.
Van példa nullás hozamra is idén, ilyen például az Erste Trend nevű portfóliója, amelynek árfolyama mindössze 0,2 százalékkal melkedett 2023-ban. Ez a nyugdíjalap 20 százalék hazai államkötvény mellett 70 százalék részvényt tartva olyan – az utóbbi időben talán már kevésbé trendi – befektetési formákat támogat, amelyek kiemelten profitálhatnak a várhatóan hosszabb távon fennmaradó gazdasági-társadalmi folyamatokból, megatrendekből mint például a technológia fejlődése, a demográfiai változások, a fenntarthatóság, környezettudatosság hangsúlyosabbá válása, a feltörekvő piacok felzárkózása.
ESG: felesleges, kötelező adminisztratív tehernek tarthatják majd sokanVersenyhátrányba kerülhetnek, kiszorulnak a banki finanszírozásból és a beszállítói szerződésekből is azok a cégek, amelyek nem fenntarthatóan működnek. Az ESG-tanúsítvány egyelőre nem kötelező, de uniós direktívaként előbb-utóbb az lehet bizonyos esetekben. Mindeközben a kkv-k többsége nem tudja, mi az ESG, és hogyan érinti majd őket. Állami szerepvállalásra van szükség az ismeretterjesztésben és a képzésben, tanúsításokban is – derült ki a Makronóm Intézet mai fórumán. |
A nyugdíjkasszákba a legtöbb pénzt befizető 40-55 éves korosztálynak az Erste a Bázis nevű portfólióját ajánlja, ami jóval diverzifikáltabb megtakarítást kínál, mint a szektor többi szereplője: az 50 százalékos magyar állampapír kitettség mellett az alap vesz hazai banki jelzálogleveleket, ingatlan befektetési jegyeket, részvényeket (hazait, nemzetközit és feltörekvőt vegyesen), emellett vehet külföldi vállalati kötvényt és közepes kockázatú külföldi állampapírt is. Ez a befektetési szemlélet 11 százalékot fialt 2023-ban.
Ritka, de akad példa arra is hogy egy nyugdíjkassza kínálatába bekerül egy új befektetési alap, s bővül a választható portfóliók köre. Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár például augusztustól indította a Lendületes portfóliót, ám egyelőre várat magára a nevéhez méltó hozam felmutatása. A kiegyensúlyozott portfóliójuk viszont 13,5 százalékon áll, a növekedési árfolyama pedig 12,5 százalékot emelkedett az év elejétől.
Letette az asztalra a javaslatait a Pénztárszövetség
Az ÖPOSZ a Makronóm Intézettel közösen olyan törvénymódosítást javasolt, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak. Ez úgy növelhetné drasztikusan az öngondoskodó pénztártagok létszámát, hogy csak minimális állami ráfordítással járna. További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény alakuljon át állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik valamilyen ok folytán nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést. Mindemellett az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy
illetve az adókedvezményt akár össze is lehetne kapcsolni a családpolitikai célokkal, például gyermekszámhoz kötve az adójóváírás nagyságát – hangzott el az ÖPOSZ éves konferenciáján.
„Az elmúlt három-négy év próbára tette a hosszú távú megtakarítók türelmét”Ha lesz rá kormányzati szándék, mi is támogatni fogjuk az összegének emelését, a másfél évtizede érvényben lévő 150 ezer forintban maximált keretösszeg ugyanis elinflálódott, ennek korrekciója pedig hatékonyabban tudná ösztönözni a nyugdíj- és egészségcélú öngondoskodást – mondta a Világgazdaságnak Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke. |
