Az öngondoskodás jelene és jövője – megbízhatóság és stabilitás címen rendezték meg az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) idei Pénztárkonferenciáját, amely a magát kimentő Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter helyett Kovács Zsolt, a szaktárca nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa előadásával nyílt meg.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
A miniszteri biztos előadása elején kiemelte: a magyar lakosság megtakarítási rátája az egyik legjobb Közép-Európában, meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor megjegyezte, hogy tíz év alatt harmadával csökkent a hosszú távú öngondoskodási célú eszközök aránya a megtakarítások körében.
2023 első felére a háztartások állampapír-állománya 12 ezermilliárd forint környékére nőtt, a folyószámlák összege eközben 8 ezermilliárdra csökkent.
Az állampapíros befektetési jegyek iránti kereslet folyamatosan nő, ez pedig ez akár a hazai önfinanszírozás sikereként is betudható, a külföld felé való kitettség ugyanis ennek nyomán hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben – fejtette ki Kovács Zsolt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak mérlegében a legnagyobb súllyal az állampapírok szerepelnek.
Kovács Zsolt kiemelte: az öngondoskodás fontosságára már a fiatalabb korosztály körében fontos lenne felhívni a figyelmet, mégpedig személyes formában – a digitális tudásátadás ugyanis tapasztalataik szerint ezen a téren nem hatékony.
Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek már kifejezetten olcsók, az elmúlt évek nehéz piaci környezete azonban látványosan rányomta a bélyegét az alapok hozamainak alakulására, ez pedig a lakosság hozzáállásában is visszatükröződik.
Az egészségpénztárak iránt sem látható megugró kereslet, jelenleg nagyjából egymillió ember vesz igénybe ilyen szolgáltatást – tette hozzá Kovács Zsolt.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette: az önkéntes nyugdíjpénztárak 15 éves reálhozama beszakadt az elmúlt két évben, ami kifejezetten fájdalmas a szektor számára, mivel korábban egy évtizeden keresztül messze az felett teljesítettek ezek az eszközök.
A pénztárak által kezelt 28 százaléka, 439 milliárd forint immár a 60 év felettiek kezében összpontosul, míg a 29 év alattiak mindösszesen 13 milliárd forintot tartanak ilyen eszközökben – ismét rávilágítva arra, mekkora szükség lenne a fiatalok öngondoskodási ismereteit növelni.
Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke ezt követően rámutatott: az önkéntes nyugdíjpénztárak jelene és jövője nagyban függ attól is, a munkáltatói befizetések milyen mértékben járulnak hozzá a pénztárak bevételinek alakulásához.
A digitalizáció és a munkáltatói ösztönzés az az út, amelyen tovább érdemes haladnunk
– tette hozzá Nagy Csaba.
A konferencián a programban szereplő Végh Richárdot a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját helyettesítő Máté-Tóth István vezérigazgató-helyettes kiemelte: a hazai kötvénypiac folyamatosan bővül, és kiváló alternatívát kínál a lakosságnak a részvénypiaci befektetések mellé.
A BÉT tőzsdei bevezetését követő első időszakával kapcsolatosan kiemelte: a kezdés ugyan tartogatott bukkanókat, de a kilátások továbbra is kifejezetten pozitívok.
Váradi Péter, az ÖPOSZ alelnöke rámutatott: a hazai lakosság körében mind uniós, mind régiós szinten kiemelten magas a saját zsebből kifizetett egészségügyi költségek aránya, mivel az egészségpénztári szolgáltatásokat, amelyek csökkenteni tudnák ezeket a kiadásokat, kevesen veszik igénybe.
A nyugdíjpénztári szakemberekből álló kerekasztal-beszélgetés résztvevői végezetül rámutattak: a pénztári portfóliómegosztás elmúlt időszakban lezajlott bevezetése jelentős iparági sikerként és előrelépésként fogható fel, amely az ügyfelek visszajelzései szerint egy kifejezetten hasznos újításnak bizonyult.
