Még mindig nagyjából 40 százalékkal a járvány előtti szintek alatt szenved a globális légitársaságokat követő MSCI-index, miután július eleje óta több mint 20 százalékot adott le annak dacára, hogy számos légitársaság, köztük a Wizz Air, a British Airways, az easyJet és a Singapore Airlines is rekordszintű harmadik negyedéves nyereségről számolt be.
A légitársaságok – úgy tűnik – nehezen győzik meg a befektetőket, hogy markoljanak a részvényeikbe, holott úgy növelték nyereségüket, hogy közben több tízmilliárd dollárt költöttek összesen mintegy 2800 új repülőgép beszerzésére – írja a Financial Times (FT).
A magas üzemanyagárakkal, a makrogazdasági helyzettel és a fogyasztói pénzszűkével kapcsolatos aggodalmakra tekintettel azonban a befektetők úgy tekintenek a légitársaságokra, mint a külső sokkhatásokra egyik leginkább érzékeny, ciklikus ágazatra.
Sokan befektetésre alkalmatlannak tekintik a szektort
Az egyik befektetési bankár szerint a világjárványt követően az iparágat sok befektető egyenesen „befektetésre alkalmatlannak” tekinti.
Persze ez a szkepticizmus nem vonatkozik az összes légitársaságra, hiszen néhány ázsiai cég – köztük a Singapore Airlines – részvényei igen jól teljesítettek az utóbbi időben, mivel a régió a járvány utáni viszonylag lassú nyitás után még mindig felszálló ágban van.
Az újabb lassulás előtt álló és már néhány esetben profitfigyelmeztetéseket is kiadó amerikai légitársaságok is jól szerepeltek ez idáig, míg Európában a Ryanair teljesít masszívan a piaci átlag felett, miután a világjárvány okozta zavarokat kihasználva gyors növekedésbe kezdett.
Az ellenpéldát viszont az Air France-KLM szolgáltatja, amelynek részvényei paradox módon éppen aznap zuhantak újabb mélypontra, amikor a vállalat bejelentette, hogy a harmadik negyedévben rekordnyereséget ért el.
A befektetői szkepticizmus Európában annak ellenére sújtja szektort, hogy a légitársaságok erős keresletről számoltak be a téli utazások iránt is, bár a legfrissebb adatok szerint a közel-keleti háború kitörése miatt a foglalások világszerte visszaestek.
Még ha jó is volt a nyár, mi lesz télen?
„Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy még ha a nyár jó is volt, mi lesz télen” – jellemezte a helyzetet az FT-nek Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.
A piac hozzáállása miatt a gyorsjelentéseknek egyszerűen hibátlannak kellett volna lenniük, mivel azonban nagyrészt vegyesek voltak, következetes eladási nyomást váltottak ki
– ezt már Conor Cunningham, a Melius Research elemzője mondta.
Emellett voltak arra utaló jelek is, hogy a légitársaságok túl sok járatot indítanak a belföldi piacokon, miközben a kereslet lassulni kezdett, ami nyomást gyakorol a hozamokra, hiszen a fuvarozóknak óhatatlanul csökkenteniük kell a viteldíjakat, hogy megtöltsék a gépeket.
„Az üzemanyag, a kapacitás és a kereslet mind a rossz irányba tart, mi vagyunk a kanárik a szénbányában” – mondta Barry Biffle, az amerikai belső piacra összpontosító Frontier Airlines vezérigazgatója októberben.
További félelem, hogy túlrendelhették magukat a légitársaságok
Bár a kereslet egyik mozgatórugója a régebbi repülőgépek lecserélése, az elemzők attól is tartanak, hogy légitársaságok túlrendelik magukat, ugyanis a Cirium légi közlekedési tanácsadó cég adatai szerint az Airbus és a Boeing együttes rendelésállománya rekordmagas, több mint 13 900 darab volt október végén.
Ez pedig minden bizonnyal tovább nő, lévén a múlt heti dubaji légiszalonon a közel-keleti légitársaságok, köztük az Emirates megrendelései is megugrottak.
Chris Tarry légi közlekedési tanácsadó szerint az iparágban már korábban is előfordult, hogy rosszul időzítették a rendeléseket. Fellendülés idején lelkesen lefoglalózták a gépeket, de mire megérkeztek, a kereslet és a hozamok már vissza is estek.
