Mindössze öt héttel századik születésnapja előtt, családja körében elhunyt Charlie Munger, Warren Buffett első számú tanácsadója, barátja, a Berkshire Hathaway második embere, a történelem egyik legnagyobb befektetőgéniusza. Munger azonban nem csak a tőkepiacokon alkotott maradandót, az élet minden területéről voltak olyan aranyköpései, amelyek minden bizonnyal még évtizedekig forognak majd a befektetési világban.
Fotó: Getty Images
Charlie Munger élete
A befektetési körökben rendre csak – Warren Buffett ragadványnevéhez hasonlóan, fogadott otthonáról mintázva – Pasadena Orákulamaként emlegetett Munger 1924. január 1-jén született a Nebraska állambeli Omahában, ahol fiatalként Buffett nagyapjának boltjában dolgozott – a nála hat és fél évvel fiatalabb Warrent azonban itt még nem ismerte meg.
Fiatal felnőttként a michigani egyetemen tanult, de soha nem szerzett alapdiplomát, mivel inkább elment meteorológusnak az amerikai hadseregbe a második világháború kitörését követően. A háború után elvégezte a Harvard jogi karát, majd saját jogi irodát nyitott, ahol a 60-as évek közepéig tevékenykedett, mielőtt teljes állású befektetőnek állt.
Saját befektetési vállalatával, a Wheeler, Munger & Co.-val 1975-ig verte meg minden évben az átfogó piacot részvényvásárlásaival, 1978-tól pedig már a Berkshire Hathaway alelnökeként ténykedett, az akkorra már egyik legjobb barátjaként számon tartott Warren Buffett mellett.
A páros az elmúlt 45 év alatt 3,8 millió százalékos hozamot ért el befektetésein,
ami Buffett-et a világ egyik leggazdagabb emberévé tette, a két omahai géniuszt pedig a befektetési világ legrajongottabb szereplőivé emelte – nem csak pénzügyi meglátásaik miatt.
Fotó: Getty Images
Munger egysorosai és mindennapi géniusza
Charlie Mungernek szinte mindenről megvolt a frappáns, sokszor erősen kritikus, cinikus, de általában rövid és velős véleménye, amit örömmel fejtett ki a Berkshire befektetői gyűlésein, ahol az sem volt ritka, hogy öt órán keresztül beszélgettek részvényeseikkel az omahai zsenik. Munger egyébként az őket rajongással követő befektetőkre csak mint a zenészeket hasonló elvakultsággal követő rajongókra, groupie-ként hivatkozott.
Munger meglátásai messze túlmutattak a befektetési világ határain: 2015-ben például felhívta követői figyelmét, hogy a közeljövőben sokkal nehezebb lesz már majd jól élni, mint volt az azt megelőző fél évszázadban.
Én és kortársaim az elmúlt fél évszázadban a világtörténelem legjobb és legkönnyebb időszakát éltük át – minden korábbinál alacsonyabb halálozási arányt, magasabb befektetési hozamokat, a legtöbb ember életszínvonalának legnagyobb növekedését. Ha valaki elégedetlen azzal, amit az elmúlt ötven évben kapott, akkor sajnálatos módon azt kell mondjam, rosszul értékeli az életet.
– fejtette ki 2015-ben.
Munger és Buffett mindig is azt vallotta, hogy
csak kiváló cégek reálisan értékelt részvényeibe érdemes fektetni, hogy az embert ne érhessék meglepetések,
ám elengedhetetlen tényező az is a képletben, hogy az ember értse, mit is csinál az a cég, amelybe befektet. A két omahai zseni például mindig is hangoztatta, hogy az új technológiai áttöréseket már nem értik, ezért az Apple-lel való szerelembe esésüket megelőzően soha nem is vettek tech papírokat: a Berkshire pont ezen okok miatt elkerülte például a tech lufi kidurranását is.
Fotó: Getty Images
A származékos ügyleteket lebonyolító brókereket ugyanezen okokból Munger álruhába bújt kaszinóknak nevezte, a mögöttes értékkel nem rendelkező kriptodevizákat pedig egyenesen patkányméregnek titulálta.
A kriptodevizák felerészben átverésből, felerészben pedig téveszmékből tevődnek össze, ez pedig egy elég rossz kombináció, mivel én egyiket sem szeretem. Ijesztő, hogy a téveszmék itt akár még az átverésnél is nagyobb súllyal lehetnek jelen
– magyarázta egy 2022-es interjúban Munger.
Pasadena Orákulumának a politikáról is megvolt a véleménye: Munger eltökélt republikánus volt, míg Buffett hithű demokrata, de ezek a nézeteltéréseik semmiben nem gátolták közös munkájukat, ahogy Munger nyelvére sem kötöttek béklyót ebben a témában sem.
2017-ben a republikánusok bankfelügyeletiszabályozás-enyhítési törekvéseit lököttségnek nevezte, Donald Trumpot hevesen kritizálta 2016-os kampánya során, ugyanakkor éles véleménye volt Bernie Sanders demokrata jelöltről is.
Értelmiségiként egy szégyen, de nem hiszem, hogy feltétlen rosszabb bizonyos republikánusoknál. Ők máshogy hülyék
– mondta Sanders-ről 2016-ban.
Munger öröksége és a Berkshire jövője
„1959-ben, mikor először találkoztam Buffett-tel, az volt a bajunk, hogy ugyan volt sok ötletünk, de pénzünk már nem, hogy azokat végre is tudjuk hajtani. Most már orbitális vagyonunk van, de ötletünk egyre kevesebb” – mondta Munger még tíz évvel ezelőtt a Berkshire akkori állapotáról. A vállalat 2013-ban nagyjából 97 milliárd dollárt ért – ma közel nyolcszor annyira, 782 milliárd dollárra taksálják a céget.
A Berkshire vezetését a továbbiakban is Warren Buffett, a vállalat 93 éves feje látja majd el, segítségére pedig a Munger mellé az elmúlt években előléptetett Greg Abel és Ajit Jain lesznek majd, mind alelnökök. A két szakértő 2018 óta tölti be jelenlegi posztját, mindkettőjüket mind a szakma, mind Buffett hatalmas becsben tartja – egymással való kapcsolatuk azonban távolról sem olyan, mint a két omahai géniusz kémiája volt.
Warren Buffett végrendelete egyszerű és nyilvános lesz, százmilliárd dollár feletti összeget osztanak majd szét gyermekeiA világ egyik leggazdagabb embere vagyonának 99 százalékát jótékonysági szervezetekre hagyja, és gondoskodik róla, hogy a pénz jó helyre kerüljön. A 93 éves Buffett jól érzi magát és egészséges, de biztosra akar menni a végrendeletével. |
A befektetők átfogó álláspontja szerint azonban ez nem is gond, töretlen bizalommal tekintenek a két új generációs gurura, nem kis részben azért, mert Buffett 2006 óta rendszeresen hangoztatta, hogy alapos és átgondolt utódlási terveik vannak, hogy folyamatos legyen a Berkshire működése. Buffett után a jelenleg 63 éves Abel lesz majd a cég vezérigazgatója, a 72 éves Jain pedig a biztosítási ügyleteket irányítja majd.
