Az év elejétől 30 százalékkal emelkedett a Tokiói Értéktőzsde vezető indexe a Nikkei 225. Akik befektettek a japán részvénypiacba, busás hozamnak örülhetnek, mivel a helyi meglehetősen alacsony, novemberben csak 2,5 százalékos volt 2022 azonos hónapjához képest.
Ilyen jó teljesítményre a tokiói parkett utoljára 2013-ban volt képes, akkor vette át Harihuko Kuroda a jegybank elnöki székét, és kezdett bele egy masszív monetáris lazítási programba.
A Nikkei index novemberben egy 33 éves rekordot is megdöntött. A külföldi befektetők ráadásul a jen gyengüléséből is profitáltak: az év elején egy dollárért még csak 130 jent kaptak, novemberben pedig több mint 150-et, így az sem csoda, hogy több amerikai befektetési guru, köztük Warren Buffett is növelte az ottani kitettségét a Berkshire Hathaway vállalaton keresztül.
A japán részvénypiacnak szintén jót tett a kínai szánalmas idei teljesítménye, az utóbbiról távozó befektetők ugyanis rendre a tokiói börzét választották első számú alternatívaként. A gyenge jen pedig a japán exportvállalatok (például autógyártók) nyereségét dobta meg, ami a részvényárfolyamokban is tükröződött.
Szera Ajako, a Sumitomo Mitsui Trust Bank piaci stratégája szerint a történetnek nincs vége, jövőre is maradhat a bikapiac, amit az olcsó jen és a vállalati eredmények is támogatnak. A japán részvénypiac mindenesetre idén a kontinens legjobbja, de a 30 százalékos árfolyamrali a közelébe se került a 2013-as őrülethez, amikor a monetáris lazítás Abe Sindzó akkori miniszterek költségvetési reformjaival együtt belendítették a gazdaságot, aminek láttán 50 százalékkal értékelődött fel a japán részvényindex.
