Sokasodnak a gondok a német bajnokságot vezető leverkuseni focicsapat főszponzoránál, a Bayer AG-nél. A következő három évben a német gyógyszergyártó és agrokémiai vállalat csak a törvényben előírt minimumosztalékot fizeti, ami a 2023-as eredmény után 11 eurócent lesz – jelentették be hétfőn röviddel a frankfurti tőzsdezárás előtt.
Fotó: Ying Tang
Erősödtek a hírre a Bayer részvényei
A tavaly még részvényenként 2,4 eurót visszaosztó vállalat a drasztikus lépést égbe szökő adósságszintjével, a magas kamatlábakkal és az alacsony szabad készpénzárammal indokolta, de ne felejtsük el a több milliárd dolláros amerikai jogviták miatti kötelező céltartalékképzést sem. Mindezért a megszorítást a Die Zeit szerint az elemzők is inkább pozitívumnak tartják.
Adósságunk csökkentése és rugalmasságunk növelése a legfontosabb prioritásaink közé tartozik
– emelte ki Bill Anderson, a Bayer vezérigazgatója. Az új osztalékpolitika pedig segíthet ebben a törekvésben.
A Bayer-részvények árfolyama a hírre erősen megingott, ám végül bő 1 százalékos pluszban zárt, némileg még a bejelentést közvetlenül megelőző szintjéhez képest is emelkedve. Kedden délelőtt pedig további 1 százalékkal, 29 euró fölé drágultak a papírok.
Tökéletes csapdának bizonyult a Monsanto felvásárlása
Az egykor a német ékességeként tündöklő gyógyszergyártó valóban nehéz helyzetbe került. A glifozáttartalmú gyomirtók állítólagos rákkeltő hatása miatt az Egyesült Államokban indított kártérítési perek már az elmúlt években is dollármilliárdokkal könnyítették meg a cég kasszáját, ráadásul az elemzők most már az úgynevezett PCB-perekben (poliklórozott bifenilek) is komoly pénzügyi kockázatot látnak.
A poliklórozott bifenilek használatát az amerikai kormányzat 1979-ben tiltotta be, miután felfedezték a rákos megbetegedésekkel való összefüggést. A Bayer által felvásárolt, mezőgazdasági kemikáliákat, például gyomirtókat gyártó, tengerentúli Monsanto ugyan 1977-ben beszüntette a gyártást, de a jelek szerint már ez is túl későn volt.
Mindkét katasztrofális pénzszivattyú a Monsanto amerikai agrokémiai vállalat öröksége, amelyet 2018-ban – Werner Baumann, a Bayer akkori vezérigazgatója irányításával és jó néhány befektető tiltakozása dacára – több mint 60 milliárd dollárért vásároltak fel, miközben ma már a komplett cég sem ér többet 28,4 milliárd eurónál.
További intézkedésekre lesz szükség
A Bayer helyzetét tovább rontja, hogy mivel korábbi kiváló gyógyszerszabadalmai fokozatosan lejárnak, egyre kevesebb pénzt termelnek, ráadásul egyelőre nincsenek a csőben hasonlóan ígéretes készítmények. A cég által fejlesztett véralvadásgátló pedig csúfos kudarchoz vezetett tavaly.
Ezek után nem csoda, hogy az osztalékcsökkentést kedvező hírnek tartják az elemzők. Charlie Bentley, a Jefferies befektetési cég részvényelemzője már novemberben megemlítette, hogy az osztalékot a mérleg egyensúlyát szem előtt tartva el kellene felejteni egy darabig.
A kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében azonban – úgy vélik – további átfogó stratégiai intézkedésekre van szükség. Az egyik ilyen lépés, amelyről a hírek szerint a csoporton belül is tárgyalnak, a vállalat valamelyik üzletágának teljes vagy részleges eladása lehet. E körben pedig elsősorban a vény nélkül kapható gyógyszereket árusító úgynevezett Consumer Health szegmens jöhet szóba.
