A Nemzeti Tőkeholding azért jött létre a múlt év elején, hogy a vállalatok fejlődését finanszírozó és garancia mellett ráirányítsa a figyelmet a tőkefinanszírozás fontosságára, egyúttal egy mederbe terelje az állami hátterű tőkealapokat, és a gazdasági tárca irányítása alatt egykapus rendszeren keresztül biztosítsa az iparág fellendítését, ezáltal a hazai gazdaság élénkítését – írja az Index.
Fotó: Purger Tamás / MTI
Katona Bence, a társaság elnök-vezérigazgatója az Indexnek kifejtette, hogy Magyarország szeretné felzárkóztatni a magyarországi magántőkepiacot az európai uniós átlaghoz.
Új tőkealapok váltak szükségessé
Ezt segíti a már meglévő, részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése, és a tavaly elindított Baross Gábor Tőkeprogram, amelynek második alprogramja a következő hetekben élesedik. Keretében az Európai Befektetési Alap (EIF) 2022. április 22-én életre hívott Klíma és Infrastruktúra tőkeprogramjának nemzetközi példáját figyelembe véve 4-5 olyan új tőkealap létrehozása vált kulcskérdéssé, amelyek a közép- és nagyvállalatok zöld átállását célzó fejlesztéseinek és beruházásainak együttes támogatási kerete 200 milliárd forint. Az alprogram legalább 60 milliárd forint önerőt vár el a tőkeholding piaci hozzájárulásként.
Sovány a magántőke-befektetések magyarországi súlya
A magyar magántőkepiacon bőven van tennivaló. Katona Bence rávilágított, hogy a teljes európai piacon az alapkezelők által kezelt több mint ezermilliárd euró, ebből Kelet-Közép-Európára mindössze 10 milliárd euró jut. GDP-arányosan az uniós átlag a magántőke-befektetéseknél 0,65 százalék körüli, míg a magyarországi mindössze 0,15 százalék.
