A következő hetekben élesedik a Baross Gábor Tőkeprogram új eszköze
A Nemzeti Tőkeholding azért jött létre a múlt év elején, hogy a vállalatok fejlődését finanszírozó hitel és garancia mellett ráirányítsa a figyelmet a tőkefinanszírozás fontosságára, egyúttal egy mederbe terelje az állami hátterű tőkealapokat, és a gazdasági tárca irányítása alatt egykapus rendszeren keresztül biztosítsa az iparág fellendítését, ezáltal a hazai gazdaság élénkítését – írja az Index.
Fotó: Purger Tamás / MTI
Katona Bence, a társaság elnök-vezérigazgatója az Indexnek kifejtette, hogy Magyarország szeretné felzárkóztatni a magyarországi magántőkepiacot az európai uniós átlaghoz.
Új tőkealapok váltak szükségessé
Ezt segíti a már meglévő, részben vagy egészben állam által finanszírozott alapok forráskihelyezésének további ösztönzése, és a tavaly elindított Baross Gábor Tőkeprogram, amelynek második alprogramja a következő hetekben élesedik. Keretében az Európai Befektetési Alap (EIF) 2022. április 22-én életre hívott Klíma és Infrastruktúra tőkeprogramjának nemzetközi példáját figyelembe véve 4-5 olyan új tőkealap létrehozása vált kulcskérdéssé, amelyek a közép- és nagyvállalatok zöld átállását célzó fejlesztéseinek és beruházásainak együttes támogatási kerete 200 milliárd forint. Az alprogram legalább 60 milliárd forint önerőt vár el a tőkeholding piaci hozzájárulásként.
Sovány a magántőke-befektetések magyarországi súlya
A magyar magántőkepiacon bőven van tennivaló. Katona Bence rávilágított, hogy a teljes európai piacon az alapkezelők által kezelt vagyon több mint ezermilliárd euró, ebből Kelet-Közép-Európára mindössze 10 milliárd euró jut. GDP-arányosan az uniós átlag a magántőke-befektetéseknél 0,65 százalék körüli, míg a magyarországi mindössze 0,15 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.