A Lufthansa csoport csak jövő szerdán teszi közzé negyedéves gyorsjelentését, de már most a profitcélok átfogalmazásával foglalatoskodnak a vállalat kölni székházában. Van is miért aggódni, mivel a társaságnál egymást követik a masszív veszteséget okozó sztrájkok, ami miatt ezerszám kellett járatokat törölniük a közelmúltban, és ennek a szériának még nincs vége.
Fotó: AFP
Pedig a Lufthansa legfőbb európai versenytársaihoz, így az Air France-KLM-hez és a British Airwayst is magába foglaló IAG légi közlekedési csoporthoz képest gyorsabban talpra tudott állni a pandémia okozta válságból, az elsők között fizette vissza a légitársaságok közül az életmentő állami gyorssegélyt, ami esetükben 9 milliárd euró volt.
A sztrájkok belemarnak a profitba
A társaság 2021-ben három évet adott magának, hogy a kiigazított üzemi haszonkulcsot 8 százalékosra, tőkearányos megtérülését pedig legalább 10 százalékosra javítsa. Nos, ezek a célok a sztrájkhullám és a rendezéséhez szükséges kiadások tükrében a távolabbi jövőbe vesznek.
A járvány idején leépített dolgozókat csak jóval magasabb fizetéssel tudták visszacsábítani, a hirtelen megugrott utazási igényekre pedig létszámbővítéssel kellett reagálniuk. Eközben az energiaárak és a többi költségelem is elszállt a történelmi magasságokba emelkedett miatt.
Mindez a bérharcokkal súlyosbítva azt eredményezi, hogy a tavalyi évre várt 7,4 százalékos üzemi marzs az idén 6,9 százalékosra mérséklődik,
azaz távolodik a 8 százalékos céltól – legalábbis a Lufthansa által felkért független elemzők erre a következtetésre jutottak. Emlékeztettek arra, hogy a tavaly a pilótasztrájk után kialkudott béremelés 2026-ig 700 millió eurós kigazdálkodandó pluszköltség a cég számára.
Mindenki tartja a markát – jogosan
És a neheze még hátravan, a légi kísérők kedden döntenek a sztrájkról, ha addig a vállalat nem akceptálja az inflációt messze meghaladó, 15 százalékos bérkövetelésüket. A Lufthansa német földi kiszolgáló személyzete e hétre hirdetett sztrájkja is súlyosan érinti Európa legnagyobb légitársaságát, bár
ők beérik 12,5 százalékos, de legalább havi 500 eurós béremeléssel, s mellé még egyszeri háromezer eurós bónuszt is zsebre tennének.
A munkáltató megállt 10 százaléknál, s bár kész a tárgyalások folytatására, nem emelte a tétet, mire a 25 ezer fős személyzet érdekeit képviselő Verdi szakszervezet is megmakacsolta magát.
Fotó: Christian Charisius / AFP
A Lufthansa befektetői megítélését negatívan érintette Remco Steenbergen pénzügyi igazgató múlt héten bejelentett lemondása is, ami önmagában 3,6 százalékos esést váltott ki a társaság részvényárfolyamában.
A negatív fejlemények miatt a Lufthansának csökkentenie kell az éves profittervét, s ezt a gyorsjelentéssel egyidejűleg meg is teheti
– mondta a Reutersnek Stefan Maichl, az LBBW elemzője, míg kollégája, Alex Irving a Bernsteintől az üzleti utazások látványos visszaesésének hatásait emelte ki. A pandémia az üzleti utazások piacát rendkívüli mértékben erodálta, ami azért is baj, mert a Lufthansa üzleti modelljében ennek kitüntetett szerepe van, ezek az utasok költik náluk a legtöbbet, ők dobták össze a pandémia előtt a társaság összbevételének 40 százalékát.
Most a Lufthansa különleges prémiumszolgáltatási csomagokkal próbálja visszacsábítani hűtlen utasait. Másfelől a költségcsökkentésre is fókuszál, ennek eredménye, hogy a jóval takarékosabban üzemeltethető belföldi járatait a nyártól induló City Airlines, a szabadidős és nyaralójáratait pedig a Discover Airlines gondozásába adta, az utóbbinál a cégért a Eurowings Discoverről festette át.
Büntették a részvényesek az Air France-KLM-et
Nem sikerült jól az Air France-KLM tavalyi negyedik negyedéve, a francia-holland légitársaság 256 millió eurós mínusszal zárt, miközben egy évvel korábban még 496 millió eurós nettó nyereséggel büszkélkedhetett. Megnövekedett forgalmának és magasabb jegyárainak köszönhetően bevételei ez idő alatt 3,9 százalékkal, 7,4 milliárd euróra nőttek.
Fotó: Shutterstock
A gyorsjelentésben a társaság vezetése a veszteséget a magasabb költségekkel, a menetrendet felborító geopolitikai konfliktusokkal és a teherszállítási kereslet csökkenésével magyarázta. Az Air France-KLM az afrikai utak európai specialistájaként erősen megszenvedte az egykori francia gyarmati területeken zajló polgárháborút és törzsi villongásokat. Ilyen körülmények közepette csak a legelvetemültebbek és a legelhivatottabbak repülnek a Csád, Mali, Burkina Faso, Niger és Közép-afrikai Köztársaság alkotta térségbe.
Persze az októbertől zajló Hamász–izraeli háború miatti járatleállás is negatív hatással volt a légicégre, ahogy az orosz légtérzár is tetemes többletköltséget ró rá a kitérők miatt a távol-keleti járatoknál. Emellett még a dolgozói bérkövetelések teljesítése is rendesen megterhelte a kasszát.
Az Airbusokba szerelt Pratt & Whitney hajtóművek konstrukciós hibáinak időigényes kijavítása pedig átmeneti kapacitásszűkítéssel járt. Mindennek ellenére a járatkihasználtság tavaly 87 százalékos volt, 93,5 millió utast szállítottak, ez éves szinten 12,3 százalékos pluszt hozott.
Az Air France-KLM a zűrös negyedév után biztatóbb kilátásokkal és 4 százalékos költségnövekedéssel indult az új évnek. Az utazási kereslet erősödésével, 5 százalékos utasszámbővüléssel kalkulálnak, ebben kulcsszerepe lesz a párizsi nyári olimpiának is. Szerintük a magas infláció nem veti vissza a turizmust.
Pikírten megjegyezték, hogy a jegyeket könnyedén el tudják adni, a mérnökök és a karbantartó személyzet toborzása jelenti számukra az igazi gondot
– írja a Bloomberg. Az Air France-KLM részvényesei nem voltak elragadtatva a vállalat teljesítményétől és a felvázolt céloktól, ezt fejezi ki az árfolyam 7,5 százalékos délelőtti esése.
Fogytán a jegyek a British Airwaysnél
A brit IAG csoport szintén ma publikált gyorsjelentésére viszont 1 százalékos plusszal reagált az árfolyam. A British Airwayst, a spanyol Iberiát, az Air Europát és a Vuelinget magában foglaló csoport is pozitívan nyilatkozott az idénre várható utasforgalomról, a nyári csúcsszezon foglalásai legalábbis ezt sejtetik.
Az első negyedévre szóló jegyeladások 92 százaléknál járnak, míg az első fél évre a rendelkezésre álló jegyek 62 százaléka már elkelt. Az elérhető ülőhelyek számát az idén 7 százalékkal kívánják növelni az új gépek menetrendbe állításával, valamint a járatok sűrítésével.
Fotó: Shutterstock
A magas üzemanyagárak és a geopolitikai konfliktuszónák okozta gondok azonban rányomják majd a bélyegüket az IAG eredményére. Pozitívum viszont, hogy például az emiatt panaszkodó Ryanairrel szemben náluk nem várható kapacitáshiány a nyáron, a Boeingtől megrendelt repülőiket állítólag rendben megkapják.
Ha a 737 MAX 10-es modellek engedélyezési eljárása elhúzódna, akkor rugalmasan más típusra váltanak – írta közleményében Luis Gallego, az IAG-vezérigazgatója.
A Boeing majd megoldja a felmerült műszaki problémákat, mint mindig, ezért nincs miért aggódnunk
– tette hozzá később elemzői kérdésekre válaszolva.
A francia-holland légitársasággal szemben a IAG-nek jól futott a szekere a tavalyi évzáró három hónapban, amikor is forgalma 13 százalékkal, 7,22 milliárd euróra, tiszta nyeresége pedig a duplájára, 504 millió euróra nőtt.
A teljes évet hatszorosára ugrott, 2,65 milliárd eurós profittal zárták. A részvényeseknek rossz hír, hogy a profitból a korábbi évekhez hasonlóan egy cent osztalékot sem fizetnek ki.
