Hosszú távon valódi produktivitásnövekedést hoz az MI sok iparágban

Az elmúlt másfél évben a részvénypiac a mesterséges intelligencia, az MI-részvények s főképp az Nvidia diadalától volt hangos. Egyelőre főként a szektorban úttörő szerepet játszó szoftver- és hardvercégek árfolyama ugrott meg. Itt az emelkedés majdnem exponenciálisnak mondható, a sok évtizedenként egyszeri, ritkán látott mértékben a várható bevételsokszorozódás és az igen magas profitmarzsok hatására. Tudnunk kell azonban, hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. Az első vételi hullám 2024 tavaszára csillapodni látszik, bár a beszállítók és kapcsolódó részterületek ralija még most is zajlik.  

A kezdeti sikerekkel egy időben megérkeztek a gyakorlati és etikai aggodalmak is az új technológia használatával kapcsolatban. A szabályozók – bár egyelőre sikertelenül – igyekeznek tartani a tempót az újdonságokkal. Március közepén az Európai Parlament jóváhagyta a világ első, a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozó keretrendszert. Ennek alapján akár be is tilthatnak káros vagy veszélyesnek látott technológiákat. Ez az időszak egy kicsit arra emlékeztet, mint amikor a forradalmi vívmánynak számító vonatok előtt lovasok vágtattak, hogy felhívják a figyelmet a közeledő veszélyre. A jövő azonban már itt van, és bár hasznos a szabályozás, a változások elkerülhetetlenek.  

Ha az alkalmazási területeket nézzük, akkor látjuk, hogy még csak gyerekcipőben jár az MI, a sokadik ipari forradalom, amely hosszú távon valószínűleg átszabja majd a teljes gazdaságot. A mesterséges intelligencia reál-GDP-re gyakorolt hatásairól már készült elemzői felmérés, legalábbis az Egyesült Államokra nézve. A McKinsey várakozása szerint 2030-ra az eddig előre jelzett reál-GDP-növekedés 20 százalékkal lesz nagyobb az MI hatására. A Capital Economist 15, a PWC 14, a Goldman Sachs pedig 7 százalékkal magasabb növekedési rátában gondolkodik. Ezek az egyébként nagyon korai becslések is azt mutatják, hogy az MI nem áll meg a számítógépek világánál, és érdemes lehet meghatározni azokat a klasszikus iparágakat és vállalatokat is, amelyek legtöbbet nyerhetnek ebből a folyamatból, mert az igazi lehetőség az lesz, amikor elterjed a gazdaságban. 

A mesterséges intelligencia a legnagyobb segítséget a hatékonyságnövelésben, a költségek csökkentésében és ennek megfelelően a produktivitásban nyújthatja majd az adaptálásra már most készen állóknak. Bár a trendek globálisak, alapvetően arra számítok, hogy először főként az Egyesült Államokban állnak majd készen a klasszikus iparágak a váltásra. Vajon mely iparágak lesznek a jövő MI-nyertesei? 

Az már most látszik, és még nem szakadtunk el az íróasztaltól nagyon, ha azt mondjuk, hogy a pénzügyi kockázatkezelésben már ebben a korai szakaszban forradalom zajlik: a bankok, biztosítók és alapkezelők folyamatait töredékidő és emberi munka bevonása nélkül lehet végrehajtani. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy biztosítónál például MI-alapú időjárásmodellekkel állapítsák meg mondjuk egy lakásbiztosítás árát és a biztosító által viselt kockázatot. A Morgan Stanley egy frissen publikált elemzése szerint az Egyesült Államokból érdemes ebből a szektorból olyan vállalatokat választani, amelyek egyébként is a technológiai újítások élén állnak. Ilyen lehet például a hitelminősítésekkel foglalkozó Moody’s, a nagy bankok közül a JPMorgan vagy a Bank of America, az alapkezelők közül az Apollo Global Management vagy a BlackRock.  

Az egészségügyben már évtizedek óta zajlik az automatizációs forradalom, de most ez hirtelen a sokszorosára gyorsult. Bizonyos diagnosztikai folyamatokat az MI már sokkal megbízhatóbban végez, mint az ember, és a gyógyszerkutatás is egy olyan terület, ahol már egyértelmű a mesterséges intelligencia fölénye. A biztonságtechnika, az emberierőforrás-menedzsment és az oktatás is egyértelműen nagyon gyorsan képes alkalmazkodni az új munkakörnyezethez. A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint kiemelhető például a CrowdStrike, a Datadog vagy a UnitedHealth Group részvénye a szektorból. 

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a régi iparágakban a feltárási, kitermelési és logisztikai folyamatokat is javíthatja és olcsóbbá teheti az MI. Egyáltalán nem meglepő, hogy a Morgan Stanley javuló produktivitási listájára az energiaszektorból a Baker Huges, az EOG Resources vagy a Conoco Phillips is felkerült.  

A költségcsökkenés, marzsnövekedés várhatóan folyamatos lesz az „elég nagy” kiskereskedők és szolgáltatók között is, hiszen a folyamatoptimalizálásban, a szállításban és a vevőkiszolgálásban is új korszakot nyit az MI. Könnyen meg tudjuk indokolni például az Amazon, a Nike, a Walmart, a Colgate-Palmolive, a McDonald’s, az Uber vagy a Home Depot méretből eredő újabb versenyelőnyét, ezért veszi fel listájára ezeket a vállalatokat a Morgan Stanley-tanulmány is.

Ha már a mérethatékonyságnál tartunk, akkor kanyarodjunk vissza a számítástechnika világába. Ezen a területen joggal számíthatunk egy második hullámra is az MI-fejlesztések területén; például az Adobe, az Alphabet vagy a Microsoft részéről. Ennek jó példája a héten bejelentett Alphabet–Apple-együttműködés. Hasonlóan előremutató hír érkezett az Nvidiától, amely egy fejlesztői konferencián hétfőn bejelentette az MI-csipek és a hozzájuk kapcsolt modellek futtatására szolgáló szoftverek új generációját. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a szórakoztatóipar is teljes átalakulás előtt áll, ami jelentős bevételnövekedést hozhat. A Morgan Stanley elemzői szerint hosszú távon jó választás lehet a Roblox vagy a Spotify.  

E kis kitekintés után ne feledkezzünk meg arról, hogy az egyedi részvénykiválasztás mindig fokozott kockázattal jár, és az előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek. Nehéz lehet a rengeteg felsorolt név közül választani, nagy kockázatot jelenthet, ha csak egy elemzőház véleményét hallgatjuk meg. Az MI jövője – bár most fényesnek látszik – sok bizonytalanságot és veszélyt is tartogat még. Véleményem szerint a jövő bizonytalansága és a felsoroltak miatt ezt a fejlődési ívet közép- és hosszú távon tőzsdén kereskedett befektetési alapokkal (ETF-ekkel) vagy klasszikus befektetési alapokkal sokkal hatékonyabban el lehet érni, mint egyedi részvényekkel.  

Forrás: https://seekingalpha.com/news/4078564?gt=de986faa8446d8de 

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel, és azt a PFN Prestige Financial Zrt. az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.