Pénteken hajnalban tette közzé negyedéves gyorsjelentését az OTP Bank. Ebből kitűnik, hogy az elemzői várakozásokat is felülmúlta az OTP csoport negyedik negyedévben elért konszolidált korrigált adózott nyeresége. És a tavalyi évet is profitrekorddal zárta a bankcsoport.
A konszolidált korrigált adózás utáni eredmény a tavalyi negyedik negyedévben 229,9 milliárd forint volt, ami negyedév per negyedév alapon ugyan 25 százalékos visszaesés, de év per év összehasonlításban 50 százalékos növekedés. Míg a bankpapírt követő elemzők OTP által összesített előzetes konszenzusa 221,3 milliárd forint volt, ami éves bázison 44 százalékos növekedést, negyedéves összevetésben pedig 28 százalékos csökkenést jelentett volna. Ezen a soron az év egészére nézve tavaly 1008,5 milliárd forintot könyveltek, ami 70 százalékos növekedés 2022-höz képest.
A gyorsjelentés vezetői összefoglalója kiemeli, hogy 2023-ban az OTP Csoport korrekciós tételek nélkül számított nettó
adózás utáni eredménye 990,5 milliárd forintra, közel háromszorosára nőtt,
ezzel az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 27,2 százalékra javult az egy évvel korábbi 11 százalékról.
Az OTP tavalyi eredményét mindenekelőtt a működési eredmény 45 százalékos javulása alakította, a kockázati költségek egyenlege 78 százalékkal esett vissza. Míg az év per év alapon 34 százalékkal bővülő bevételek dinamikájához valamennyi bevételi sor érdemben hozzájárult. A nettó kamateredmény 33 százalékkal, a díj- és jutalékeredmény pedig ettől elmaradó mértékben, 20 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az egyéb nem kamatjellegű bevételek 73 százalékkal ugrottak meg éves összehasonlításban.
Jól teljesítettek tavaly a leánybankok
2023-ban az üzbég Ipoteka Bank kivételével valamennyi csoporttag nyereséges volt. Éves szinten a legtöbb leányvállalat adózás utáni eredménye nagyságrendileg javult, ezen belül a bolgár entitás profitja meghaladta a 200 milliárd forintos összeget, míg a szlovén operáció pro forma együttes teljesítménye megközelítette a 130 milliárd forintot. Az üzbég Ipoteka 22 milliárd forintos hathavi negatív eredménye a hitelkockázati költségek jelentős volumenével magyarázható.
Gyakorlatilag eltűntek vagy nagyságrendileg csökkentek az orosz-ukrán háború kapcsán a 2022-es év adózás utáni eredményét terhelő tételek mint a leányvállalati goodwill leírás, az orosz állampapírokra képzett értékvesztés. Bár a harmadik negyedévtől Szerbiában bevezetett kamatadó negatív hatást fejtett ki. Ugyanakkor pozitív előjelű korrekciós tétel volt a szlovén és üzbég akvizíciók kapcsán jelentkező badwill-hatás.
Az ukrán és moldáv piacot kivéve, a leánybankok többségénél kamatemelési trend érvényesült, ami kedvező hatást gyakorolt a kamatbevételekre és a kamatmarzsra egyaránt. 2023 egészében a bolgár, szlovén, szerb, horvát, montenegrói, albán és ukrán leánybankoknál év per év alapon érdemben javult a nettó kamatmarzs, a többi piacon viszont különböző mértékben, de csökkent.
A konszolidált hitelportfólió minősége csoport szinten 2023 folyamán stabil maradt, a hitelminőséget jellemző alapfolyamatok összességében kedvezően alakultak. Az IFRS 9 szerinti Stage 3 (vagyis magas kockázatú és értékvesztett) hitelek állománya a negyedik negyedév végén a bruttó hitelállomány 4,3 százalékát tette ki. Ez a ráta éves összehasonlításban 0,6 százalékkal javult, míg negyedév per negyedév alapon stagnált. Bár a mutató gyakorlatilag a csoport valamennyi tagjánál javult a harmadik negyedévhez képest, de az Ipoteka 11,9 százalékos romlása stagnálássá simította az átlagot.
A problémás hitelek koncentrációja 3 szektorban volt jelentős: tágabb értelemben az agráriumban, valamint a gyapotfeldolgozásban és a textiliparban.
Részvényenként 535 forintos osztalékkal számolnak
A menedzsment a GDP-növekedés javuló dinamikájával, csökkenő inflációval és mérséklődő kamatkörnyezettel számol, ami pozitív hatást gyakorolhat a hitelkeresletre és a portfólió minőségére.
Idén az árfolyamszűrt organikus hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyit. A konszolidált nettó kamatmarzs az előző évihez hasonló szinten alakulhat. A konszolidált működési költség/bevételi mutató 45 százalék körül lehet. A kockázati profil hasonló a tavalyihoz. A tőkeáttét várhatóan csökken, emiatt az éves ROE alacsonyabb lehet, mint tavaly.
Végleges osztalékjavaslatról az igazgatóság március 20-i ülésén döntenek, amit április 4-én tesz közzé a bank. A jelenlegi pénzügyi jelentés 150 milliárd forintos (535 forint/részvény) osztalékfizetéssel számol.
