BYD: száguldó eladások, gigantikus profit
Alaposan belehúzott a profittermelésbe a BYD, az új generációs autógyártás globális piacvezetője a második negyedévben 9,06 milliárd jüan tiszta profittal zárt, az 1,27 milliárd dollárnak megfelelő összeg 98 százalékkal magasabb az első negyedévinél, és 33 százalékkal veri az egy évvel ezelőtti mutatót.
A Szegeden óriásgyárat építő BYD 176,2 milliárd jüanos bevételt ért el, ez 24,72 milliárd dollárnak felel meg. E téren az éves növekedés 25,9, a negyedéves pedig 41 százalékos volt.
BYD: erőltetett menet a beruházásoknál
A szerdán publikált gyorsjelentésből ugyanakkor kiderül, hogy az üzemi haszonkulccsal számszerűsített nyereségtermelő képességében enyhe romlás következett be, a marzs ugyanis az első negyedévihez képest 3,3 százalékponttal 18,69 százalékra mérséklődött, ez egyébként az egy évvel korábbi szintnek felel meg.
Mindez azonban a masszív beruházási hullám és az elektromos autók iránti világpiaci kereslet lanyhulásának egyenes következménye. A társaság a dinamikusan növekedő forgalmát a jól időzített és jól irányzott exportoffenzívásának tudja be, a kínai gazdaság gyengélkedése miatt ugyanis a hazai vásárlóerő nem volt túl acélos az idén.
Annak ellenére sem, hogy Peking az autópiaci pangásra válaszul folytatta a lakossági vásárlásokat ösztönző politikát, melynek keretében az elektromos autók vásárlásához áprilisban bevezetett vissza nem térítendő támogatást a nyáron megduplázta, így akár egymillió forintnyi ingyen pénzt is kaphat, aki régi autóját új generációsra cseréli.
A BYD beruházási hullámot indított, minden kontinensen saját gyártóbázist akar létesíteni a helyi igények kielégítésére. Európában Magyarországon és Törökországban kezdett gyárépítésbe, Ázsiában az üzbegisztáni összeszerelő üzemük már működik, Thaiföldön pedig még az idén, Indonéziában legkorábban jövőre indulhatnak el. Dél-Amerikában Brazíliában építettek ki maguknak bázist.
Most pedig a mexikói kormány döntésére várnak, hogy a kinézett három ottani helyszín közül melyik mellett tegyék le a garast, s ehhez mekkora állami támogatásra számíthatnak. A legutóbbi gyárépítési tervükkel Pakisztánt célozták meg, ahol az egyik vezető helyi ipari konglomerátummal közösen építkeznének egy Karacsihoz közeli ipari parkban.
A cél a fifty-fifty elérése a bevételeknél
A BYD célja, hogy idővel a bevételeinek felét külföldről szerezze meg, a helyi gyártással pedig kivédje a kínai offenzívát ferde szemmel néző kormányok által alkalmazott vagy csak tervezett magas vámokat.
Mint ismert az Európai Unió júliustól a 10 százalékos alapvám felett 17 százalékos büntetővámmal sújtja jelenleg a BYD villanyautóit a versenytorzító, tiltott állami támogatások kompenzálására, míg az Egyesült Államok 102 százalékos vámot rótt ki augusztustól a kínai villanyautókra, márkától függetlenül, s a lépését most Kanada is követi.
Az 50 százalékos célt Stella Li alelnök is megerősítette egy interjújában, dátumot viszont nem volt hajlandó megnevezni. Nem úgy Joanna Chen, a Bloomberg Intelligence autóipari szakértője, aki szerint a vállalás leghamarabb az évtized végére érhet realitássá, de átcsúszhat a következő évtized elejére. A nagy kínai autógyártók közül eddig egyedül a Chery érte el az 50 százalékos exportarányt.
Mindenesetre az idénre kitűzött félmillió darabos külpiaci eladások időarányos teljesítésével jól áll
- a Denza,
- a Yangwang,
- a Fangchengbao
- és a névadó BYD
márkákról ismert csoport, hiszen az első hét hónapban 270 ezer általuk gyártott villanyautó és hibrid kelt el külföldön, igaz ez a teljes mennyiségnek ma még csupán a 14 százalékát képezi, de az újabb és újabb termelő egységek belépésével a helyzet gyorsan változhat. Az idei teljes értékesítési cél 3,6 millió személyautó és haszonjármű, ezt simán el fogják érni a tavalyi 3,03 millió után.
A BYD sokat költ ismeretségének növelésére, ezért szponzorálta az idei Copa Américát és a németországi foci-Eb-t, míg a számos országban jelen lévő Uber fuvarmegosztóval egy százezer darabos szállítási szerződést írtak alá a minap.
