Hintőporperek: a Johnson & Johnson fizet, ha hagyják
A Johnson & Johnson (J&J) általános egyezséggel szeretné végre lezárni az évtizede húzódó hintőporpereket, melyeket a társaság termékeiben lévő vagy feltételezetten ott lévő azbeszt egészségre káros hatásai miatt indítottak ellene. Az amerikai kozmetikai és gyógyszeripai konszern évek óta felhagyott a felperesek által rákkeltő hatásúnak tartott babahintőporainak forgalmazásával, illetve új formulára tért át, de az ellene indított kártérítési perekkel kapcsolatban nem tud előrelépni.
A J&J kezdettől fogva tagadta, hogy azbeszttel szennyezett hintőporokat forgalmazott volna, ezt hitelt érdemlően a laboratóriumi vizsgálatok sem támasztották alá, ennek ellenére az egyik pert kapta a másik után a nyakába, s jelenleg 61 ezer felperessel kellene megegyeznie, ami eddig lehetetlen küldetésnek bizonyult.
Erre jelenleg 6,5 milliárd dollár áll a rendelkezésére, ez 106,5 ezer dollár (38,4 millió forint) egy felperesre eső összeg lenne,
de a igények kategorizálás miatta sokan ennél többre, sokan ennél kevesebbre számíthatnának. Ami biztos, a jogászok csak kereshetnek a jogi asszón.
A Johnson & Johnson és a „texasi kétlépcsős”
A felpereseket felbátorította több, főként a kártérítési ügyekben rendkívül lazán ítélkező kaliforniai bíróság által hozott verdikt, főként az azokban kimondott gigantikus kártérítés összege. A J&J-t sem kell félteni, a cég a legjobb menekülő útvonalat választotta, és külön céget alapított a hintőporos követelések teljesítésére.
A társaság az LTL Management nevű üres, bevételszerző tevékenységet nem végző leánycégébe betett 8,9 milliárd dollárból akarta fedezni a folyamatban lévő pereket, egy centtel sem akart többet fordítani erre, osztozzanak a károsultak a rendelkezésre álló összegen úgy, ahogy tudnak.
Bármilyen bornírt, az LTL Managementet azért hozták létre, hogy mielőbb fizetésképtelenséget jelenthessen és csődbe vigyék.
Ezt a „texasi kétlépcsős” csődeljárás teljesen legális módszerével oldották volna meg, de a felperesek ügyvédei sem zöldfülűek, minden egyes kísérletet bíróság elé vittek, és sikerült eddig megakadályozniuk a csődöt, etikátlan, tisztességtelen eljárásra, a teljes anyagi felelősségvállalás alóli kibúvása hivatkozva.
A támogatottság jól alakul, közel a megegyezés
Ez kétszer bejött, a harmadik próbálkozás azonban most átmehet a csődbíróság szigorú szűrőjén. A J&J és az LTL eddig azzal érvelt, hogy a csődeljárás keretében rendezetten, tisztességesebben, hatékonyabban és méltányosabban lehet szétosztani a kártérítésként felkínált pénzt a felperesek között, mint ha azt a bíróságokra bíznák, utóbbiak ugyanis
hasraütés-szerűen döntenek, egyeseknek százmilliókat, másoknak pár ezer dollárt vagy semmit sem ítélve.
A cél az, hogy az eljárás segítségével az összes felperest egyetlen egyezségre kényszerítsék – elkerülve azt, hogy az anyacégnek, a J&J-nek csődöt kelljen jelentenie.
Ily módon a prosperáló óriásvállalatot akár tönkre is tehetnének a csoportos perek sikerében bízó felperesek, de ez a legvalószerűtlenebb végkifejlet.
A J&J egyezséget ajánlott a felpereseknek, és megszavaztatta őket, hogy a megfelelő támogatottság birtokában a csődbíróság elé vigye az ajánlatot jóváhagyásra. A Bloomberg értesülései szerint a július végén lezárt szavazáson a szükséges 75 százalék fölött volt a támogató szavazatok aránya.
Ezt nem erősítették meg a Reuters kérdésére a cégnél, azzal érveltek, hogy a voksok hitelesítése és összesítése még folyamatban van. A csődbírótól az LTL Management ilyen felhatalmazás birtokában kérheti, hogy a berzenkedő felperesekre is rákényszerítse az egyezséget, a folyó ügyeket befejezettnek nyilvánítsa, azaz pontot tegyen a szappanopera hosszúságú kártérítési ügy végére.
Jogi bukkanók még akadnak
A J&J harmadik csődegyezségi kísérlete részben abban különbözik a korábbi erőfeszítéseitől, hogy csak a petefészekrák és más nőgyógyászati rákos megbetegedésekkel kapcsolatos követelések kielégítésére összpontosít.
A megegyezés elé nemcsak az ellenkező felperesek, hanem a változó jogi szabályozás is akadályokat gördít. Jelenleg a kongresszus asztalán van egy olyan törvényjavaslat, amely
korlátozná a vállalatok azon lehetőségét, hogy egy fedőcég csődbe juttatásával védekezzenek a kártérítési perek ellen. Azaz elkaszálnák a „texasi kétlépcsőst”.
Az sem lehet kérdés, hogy a J&J egy húzósabb kártérítés esetén sem omlana teljesen össze, a korábban erre tett hivatkozásoknak nem dőlt be a csődbíróság.
A legfelsőbb bíróság nemrég az oxycontinbotrányba belebukó Purdue Pharma csődeljárása során döntött: korlátozza a bíróságok azon lehetőségét, hogy a csődbe nem ment vállalatok elleni pereket a felperesek beleegyezése nélkül, egyetlen tollvonással leállítsák. Ezzel kirántanák a szőnyeget a J&J alól is. Az utóbbi viszont azzal érvel, hogy rá ez a passzus nem vonatkozik.
