Az előzetes piaci várakozásoknak megfelelően, ugyanakkor az elemzői konszenzussal éles ellentétben 50 bázisponttal csökkentette az amerikai irányadó kamatot a Fed, melynek szintje így 4,75-5 százalékra süllyedt a világ legnagyobb gazdaságában.
Rászánta magát a nagy vágásra a Fed, a piacoknak lett igazuk
A monetáris tanács döntéshozói közleményükben kiemelték: a vágást az indokolja, hogy az inflációs ráta szépen csökken a 2 százalékos célsáv felé, a munkaerőpiac viszont lassult, ahogy a munkanélküliségi ráta is visszafogottan ugyan, de emelkedésnek indult. A gazdaság kilátásai pedig mindezen felül bizonytalanok, így indokoltnak látják a hitelfelvétel költségeinek relatíve nagymértékű csökkentését is.
A közleményből az is kiderült, hogy a monetáris tanácsból mindössze egyetlen jegybankár ellenezte az 50 bázispontos vágást, ő a negyedszázalékos enyhítés mellett tette le a voksát.
Az első piaci reakciók kifejezetten erősre sikerültek a döntést követően.
A forint 0,36 százalékot erősödött a dollárral szemben, 353,7-ig csúszott a kereszt, a DXY dollárindex 0,34 százalékot vesztett értékéből, az euróval szemben pedig 0,37 százalékkal került lejjebb a zöldhasú.
Az amerikai tőzsdeindexek egyértelműen felfelé mozdultak el a hírek hallatán,
- a Dow Jones 0,23 százalékos,
- az S&P 500 0,38 százalékos,
- a Nasdaq pedig 0,56 százalékos pluszban
járt a döntést követő negyed órában. Érdekes részlet, hogy a kisebb cégek részvényei nagyobb raliba fogtak a nagyoknál a jelentős mértékű kamatvágás hírére, folytatva azt a sorozatot, amelyet már az elmúlt hetekben is megfigyelhettünk.
A monetáris tanács tagjai a közlemény szerint az idén még legalább két 25 bázispontos vágásra számítanak jelenleg, ez azonban egyelőre nincs kőbe vésve, mivel a döntéshozók fele el tud képzelni egy 50 pontos vágást is valamelyik hátralévő ülésen, így nem 50, hanem 75 ponttal csökkenne az alapkamat az év végére.
Powell: nem késtünk el a vágással, nincs hová sietni
Jerome Powell, a Fed elnöke beszédének elején kiemelte: az 50 pontos vágás véleményük szerint segíthet lendületben tartani az amerikai gazdaságot, az inflációs folyamatok pedig kedvezően alakulnak, így nem látták gátját a nagyobb vágásnak. Powell hangsúlyozta: ülésről ülésre döntenek majd monetáris politikájukról, ahogy tették azt eddig is,
mivel a túl szigorú és a túl enyhe útnak is megvannak a maga veszélyei.
Újságírói kérdésre válaszul elmondta: továbbra sem tudják, hol lehet majd a neutrális ráta, azaz az a kamatszint, amely se nem fogja vissza, se nem serkenti a gazdaságot, de majd megtudják, ha odaérnek. A Bloomberg elemzői egyébként jelenleg 2,9 százalék körül látják a neutrális szintet.
Powell hangsúlyozta: a monetáris tanácsnak jelenlegi álláspontjuk szerint nincs hová rohannia, a szigor és a gazdaság relatív egyensúlyban van, a munkaerőpiac is egészséges még, így ráérnek majd ülésenként felülvizsgálni kamatpályájukat, amit természetesen meg is tesznek majd.
A Fed feje hangsúlyozta: a novemberi elnökválasztás semmilyen szinten nem befolyásolja a döntéseiket,
így a mai 50 pontos vágást sem a gazdaság voksolás előtti élénkítése céljából lépték meg.
Powell kiemelte: teljes, végső győzelmet a nagy vágás esetleges sugallata ellenére sem hirdethetnek az infláció felett, az irány viszont jó. A félszázalékos vágás mögött a munkaerőpiac egészsége és a gazdaság lendületének megtartása állt, a pénzromlás kedvező alakulása pedig lehetővé tette a mai enyhítést.
Újságírói kérdésre válaszul Powell kijelentette:
Az amerikai gazdaság jelenleg jó egészségnek örvend, a mai döntésünk célja pedig egyértelműen az, hogy ezt a formáját hosszasan meg tudjuk őrizni.
A jegybank feje egy ponton úgy fogalmazott, ha a júliusi kamatdöntés előtt látták volna a júliusi munkaerőpiaci adatot (melynek láttán beszakadtak a tőzsdék világszerte), akkor jó eséllyel már akkor is vágtak volna. Ezért a mai 50 pontos vágást akár úgy is lehet értelmezni, hogy ma kvázi bepótolták a júliusban elmaradt 25 pontos vágást, amit egy újabb 25 pontossal folytattak – csak éppen összevonva.
Arról, hogy mit szól Trump ötletéhez, miszerint az aktuális elnöknek lehetne beleszólása a monetáris politikába, Powell elmondta: a jegybanknak az árstabilitással és az inflációval kell foglalkoznia, nem pedig az aktuális politikai vezetés céljainak egyengetésével, ha pedig egy elnök módosíthatná a monetáris pályát, a kamatpolitika könnyedén a politika játékszerévé válhatna – ez pedig végső soron senkinek nem lenne jó.
