Csőben száguld a profit: jó befektetés a metrórészvény?
Az utóbbi fél évtized legnagyobb attrakciójára készül a tokiói tőzsde, ahol a helyi metróüzemeltető társaság részvényeivel október 23-án kezdik meg a kereskedést. A kormány 320 milliárd jen, azaz csaknem 2,4 milliárd dollár értékben ad el saját részesedéséből, az ajánlatokat az 1100–1200 jenes sávba várják, a metrórészvény bevezetési árának meghatározására jövő kedden kerül sor.
Az elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO) sikere szempontjából számos fontos és mérlegelendő körülmény merül fel, mindkét irányban. A Tokyo Metróban a kormány az állami pakett nagyságát csökkenti, de úgy, hogy tulajdonrésze a mai 53,4 százalékról ne csökkenjen 50 százalék alá.
A metrórészvény kockázataival sem árt tisztában lenni
A másik nagyrészvényesnek, a főváros önkormányzatának 46,6 százaléka van a húsz évvel ezelőtt alapított cégben. Érdekesség, hogy a legutóbbi, 2016-os vasúti privatizációkor nagyobb volt a bizalom, akkor a befektetőkhöz került át a teljes állami csomag.
Ez az egyik oldalról biztonságot jelent, a másik oldalról viszont azt a kockázatot is vállalni kell, hogy
az állam a szabályozói jogosítványai révén beavatkozik a piaci folyamatokba. Például azzal, hogy a jegyárakat befagyasztja.
A jelenlegi szabályozás korlátozott mértékű tarifaigazításokat engedélyez a metróüzemeltető számára. A kormányt egyébként törvény kötelezi arra, hogy legkésőbb 2028 márciusáig kezdje meg a privatizációt, hogy az abból befolyó összeggel a 2011-es tohokui földrengés és szökőár után felvett kölcsönöket törleszthessék.
A másik negatívum, hogy a Tokyo Metro számára nem engedélyezik a részvény-visszavásárlási programokat, amelyekkel szükség esetén a cég árfolyamát és a befektetői érdeklődést is fenn lehet tartani. Harmadikként a magas, és egyre növekvő eladósodottságot említi elemzésében a Reuters.
A privatizáció ezen nem segít, hiszen nem jár új részvények kibocsátásával, a beérkező források pedig rögtön tovább is áramlanak az államkasszába. Ráadásul az adósságállomány a folyamatban lévő, nagy ívű bővítési projektek fényében tovább nő, egészen 2030-ig erre lehet számítani.
Pozitívumok is akadnak szép számmal
Addigra pedig nyilván új beruházások is indulnak. A nettó adósságállomány márciusban a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény, azaz az EBITDA 6,9-szerese volt, szemben a pandémiát megelőző év kevesebb mint négyszeres értékével. Az IPO-hoz kiadott prospektusban a kibocsátó figyelmeztet is arra, hogy középtávon nem tervezi hosszú távú adósságának jelentős csökkentését.
A negatívumok után több tételben sorolják a vételre ösztönző kedvező hatásokat, amelyek érintik
- az osztalékot,
- a profittermelést,
- a gazdálkodást
- és a kilátásokat.
A befektetők felcsigázására a Tokyo Metro olyan kezdeti osztalékot javasol, amely a tőzsdei bevezetési árfolyamot alapul véve 3,6 százalékos hozamot jelent, ami duplája a közlekedési szektort jellemző átlagnak.
Nyereségtermelés terén is verik az átlagot, amiben fontos szerepük volt a pandémia idején elrendelt költségcsökkentő intézkedéseknek, majd a járvány lecsengése után visszatérő utasok tömegének. A Tokióba ingázók száma 15 millióra tehető, a társaság metróhálózatát pedig napi átlagban 5,95 millióan veszik igénybe.
A márciussal zárult pénzügyi évet 150 milliárd jenes (1,01 milliárd dollár) EBITDA-val zárták, a bruttó haszonkulcs pedig egy év alatt 10 százalékponttal, 39 százalékra javult, ami rendkívül látványos, és jócskán felülmúlja a közlekedési szektor 23 százalékos átlagát.
Ami a gazdálkodást és a kilátásokat illeti, a tokiói metró azt tervezi, hogy 2031-ig mintegy tizedével csökkenti a március végi, 9551 fős dolgozói létszámot, részben a fokozott automatizálás révén. A társaság a külföldi turisták utazásának megkönnyítésére bankkártyás fizetéssel is kísérletezik.
A pró és kontra érvek mérlegelése után inkább a vétel irányába hajlanak a befektetők, szakértők szerint többszörös túljegyzésre lehet számítani a Tokyo Metro IPO-ján. Ezt megelőzően, 2018 decemberében volt kiugró méretű IPO, akkor a technológiai vállalatokba fektető Softbank 21 milliárd dollárt szedett össze a tokiói parkettről.
Hogy a Tokyo Metro részvényeiért lesz-e akkora tülekedés, mint az alábbi, díjnyertes rövidfilmen az utasok között, azt most még tippelni sem lehet.
Hatvanéves a Sinkanszen – nyugdíj helyett dollármilliárdos fejlesztés vár rá
Megépítését viták előzték meg, felesleges nagyzolásnak tartották, mégis az 1964 októberében átadott gyorsvasút a Fuji mellett hamar Japán egyik jelképe lett. A Sinkanszen 60 milliárd dolláros fejlesztése nem áll meg, bár az ellenzők most is hallatják hangjukat.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
