A közel-keleti fegyvernyugvás felvillanyozta a forintot

Bekapja, emészti, de kiköpi a dollárt az a bizonytalan befektető, aki az amerikai pénz Donald Trump elnökké választását követő erősödésével és a politikai kinevezések logikájával nem tud mit kezdeni, de spekulál, hátha jól tud keresni mondjuk a dollár-forint vagy a dollár-euró devizapár megjátszásával, hektikus mozgásuk lekövetésével.

Nos, mozgatóerőnek ott van Donald Trump, aki Mexikóra, Kanadára és Kínára fog kivetni extra vámot január 20-án, első elnöki rendeleteiben odacsapva ezeknek az országoknak – és devizájuknak. A forint ebben az összefüggésben statiszta szerepre kárhoztatott, s az euró esetében felülről, a dollár esetében alulról nézegeti a 400-as szintet, amit immár álomhatárnak nevezni erős költői túlzás, jobban megfelel „lélektani szint” kifejezés. 

Leverte a forintot a lengyel zloty is

A dollár erősödésével a feltörekvő piaci devizák jellemzően gyengülnek, mert a piac nagy játékosai innen szivattyúzzák ki a pénzüket, és teszik át dollárba, ám az egységes gyengülési forgatókönyvet a lengyel zloty úgy, ahogy van, felrúgta. 

A lengyel fizetőeszköz immár napról napra, közel egy hete javítja történelmi csúcsát a forinttal szemben, ennek a hátterében a kormányváltás állhat. Donald Tusk és szövetségesei széles körű összefogással leváltották a Kaczynski-Morawiecki féle autokrata vezetést, kibékültek Brüsszellel, lehívhatták azokat a visszatartott eurómilliárdokat, amelyekről Magyarország egyelőre csak álmodozik, s amelyek átváltásával erősítik a zlotyt. Amely kevéssel dél előtt immár 95,48 forintot ér, de az éjjel kevéssel még e fölött poroszkált.

Fiskális szigor kontra Trump ígéretei

De térjünk vissza a dollárhoz. A „kinevezésesdi” legújabb fejezete a pénzügyminiszteri posztot érintette, amelyre Trump Scott Bessentet jelöli, akiről azt tartják, hogy óvatosabb hozzáállásával kordában tudja tartani leendő főnöke fiskális politikát érintő hektikus megnyilvánulásait. A dollár az euróhoz képest gyengült erre a hírre, hogy másnap a büntetővámok belengetésével ismét „felhúzza magát”.

A piacon az ilyen rángatásokat nem szeretik, a stabilitás a legfontosabb szempont, főleg az amerikai pénzügyek irányítójának megnevezésekor. A dollár-forint árfolyam a 391-es szintről startolt el szerdán, a kurzusban izgés-mozgás legközelebb kora délután várható, de földcsuszamlásról akkor sem számolhatnak be az obszervatóriumok.

Mivel az amerikai GDP-becslés már a harmadik, azaz véglegesített adat lesz a sorban, a személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE) pedig csúszással követi a fogyasztói árindexet, így ez sem lesz releváns árfolyammozgató tényező.

A közel-keleti fegyverszünet segített a forintnak 

Az euró-dollár az 1,05-os keresztnél tanyázik, és ismét a múlt héten már látott, 1,035-es szint felé fordulhat le, ha Washington vagy inkább Trump mar-a-lagói golfpályája felől újabb ütést kap. Ha így lesz, abba a forint is belegörnyed, de most éppen a pozitív fordulat látszik valószínűnek. 

A Joe Biden és francia partnere által tető alá hozott izraeli–libanoni tűzszünet némi megnyugvást hozott a forintnak is, a magyar fizetőeszköz a dollárhoz képest 0,3 százalékkal, 390,4 forintra erősödött, egy euróért viszont 410,6 forintot kell fizetni, itt az Európai Központi Bank kamatpolitikáját érintő jegybanki megszólalás nem engedte a további erősödést.