Izgalmas időszak vár a tőzsdei befektetőkre, mivel nem csak a Wall Streeten, hanem Európa és Ázsia tőzsdéin is nagyobb hullámokat kelthetnek az amerikai elnöki székbe január 20-én visszaülő Donald Trump intézkedései. Erre már csak azért is jó az esély, mert a protekcionista gazdaságpolitikát valló republikánus politikus már a beiktatását követő első napon vámokat vetne ki a világ számos térségére, Mexikótól és Kanadától Európán át egészen Kínáig.
Az alig több mint egy hét múlva hivatalba lévő új elnök a globális importra 10 százalékos, a kínai árukra pedig 60 százalékos vámot tervez kivetni, a Kanadából és Mexikóból érkező termékeket pedig 25 százalékos vámmal sújtaná, ami felborítaná a kereskedelmi forgalmat, növelné a költségeket, és megtorlást vonnáa maguk után a szakértők szerint.
Valószínűleg Kína lesz a Trump-féle kereskedelmi háború 2.0 elsődleges célpontja
– állítja a Goldman Sachs. A befektetők már most ezt árazzák, arra kényszerítve az ázsiai ország tőzsdéit és központi bankját, hogy a zuhanó jüan és a részvények védelmére keljenek.
Az elemzők arra számítanak, hogy Peking hagyja tovább gyengülni a jüant, hogy ezzel segítsen az exportőröknek kezelni a vámtarifák várható hatásait, de csak fokozatosan. Egy hirtelen árfolyamzuhanás ugyanis felerősítheti a tőkekivonást, miközben a kínai részvények iránti befektetői bizalom már így is sérült, január elején pedig két év óta a legnagyobb mértékű esést szenvedték el az egyébként is megtépázott helyi részvények.
A külföldi befektetők már Trump novemberi megválasztását követően elkezdtek kiszállni az ázsiai részvényeikből, attól a félelemtől vezérelve, hogy az új washingtoni adminisztráció kereskedelmi politikája mélyütést vihet be a térség gazdaságának.
Tavaly 15,8 milliárd dollár értékben szabadultak meg Tajvanon, Dél-Koreában, Indiában, Thaiföldön, Indonéziában, Vietnámban és a Fülöp-szigeteken jegyzett részvényektől a külföldi tőzsdézők, akik 2023-ban még 26,6 milliárd dollárt fektettek be az ázsiai börzéken. Az eladási hullámot egyértelműen Trump megválasztása váltotta ki, 2024 első három negyedévében ugyanis még 14,67 milliárd dolláros külföldi tőkebeáramlást regisztráltak a régió tőzsdéi.
Az amerikai büntetővámok Európát is fenyegetik, a kontinens járműgyártói pedig különösen érzékenyek az erről szóló hírekre. A szektor részvényei a tavaly áprilisi csúcsok elérése óta negyedével zuhantak, a visszaeső relatív értékeltségek pedig azt mutatják, hogy a befektetők is meglehetősen óvatosak az európai autóipari papírokkal.
Az alapvető fogyasztási cikkeket gyártók, a luxusipar és a gyáripar azok a szektorok, melyek az autógyártók mellett leginkább ki vannak téve az amerikai vámok hatásainak
– mondta a Reutersnek Emmanuel Cau, a Barclays európai részvénystratégiáért felelős vezetője.
A Barclays részvénykosara, amelyben a vámoknak leginkább kitett európai papírok szerepelnek, 20-25 százalékkal teljesítette alul a kontinens fő piaci indexeit az elmúlt fél évben.
Bár a tengerentúli szigorítás és kontinensünk gazdaságának gyengesége a tőkepiac teljesítményére is rányomhatja a bélyegét, az elemzők inkább optimisták az európai részvénypiac 2025-ös kilátásait illetően. Már csak azért is, mert tavaly az európai tőzsdék teljesítménye messze elmaradt a ralizó amerikai indexektől, a helyi részvények így relatíve lényegesen olcsóbbak tengerentúli társaikénál. Ráadásul az alapkezelők és hedge fundok körében is elterjedt stratégia, melynek során az előző évben alulteljesítő papírokat súlyozzák felül az év elején.
Így akár még az európai jármű- és luxusipari cégek részvényeit is újra felfedezhetik maguknak idén a hozamokra szomjazó, kockázatvállalóbb befektetők, feltéve, hogy Trump vámjai végül kevésbé lesznek büntető jellegűek, mint ahogyan arra jelenleg számítani lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.