A vámvita nem fejlődik kereskedelmi háborúvá – legalábbis így látja a világ legnagyobb konténerszállító kapacitásával rendelkező dán logisztikai óriás. Az A. P. Moller-Maersk A/S az egyik legmegbízhatóbb indikátornak számít a világkereskedelem alakulása szempontjából, gyakorlatilag a jövőbe látnak, a leadott megrendelések alapján nagy valószínűséggel tudják modellezni a logisztikai piac rövid távú mozgásait.
Szerintük a fogyasztói kereslet jelenleg annyira erős, hogy egy kereskedelmi háború sem tudná jelentősen visszavetni. Friss előrejelzésük szerint a globális konténerszállító piac 4 százalékkal bővülhet az idén a tavaly mért 6 százalék után.
A hajótársaságok kilátásai a nyereséges 2024-es év után kicsit bizonytalanabbak, aminek a hátterében Donald Trump amerikai elnöknek a szabadkereskedelmet gúzsba kötő kirohanásai húzódnak meg.
Paradox módon tavaly az Irán által támogatott jemeni húszik vörös-tengeri rakétafenyegetései miatt felkorbácsolt fuvardíjak segítették az ágazatot a profittermelésben, ám amint elhárult a közvetlen veszély, a kockázatok kiárazódásával a szállítási díjak is normalizálódni kezdtek.
Vincent Clerc vezérigazgató a Bloomberg TV-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a vám csak az egyik faktor a sokismeretlenes egyenletben, amelyben a devizapiaci mozgások, a kamatlábak, az adók, az üzemanyagköltségek is szerepelnek, mozgatva a szállítási tarifákat, befolyásolva a keresletet.
A fogyasztói hangulat, a kereslet pedig nagyon erős mind az Egyesült Államokban, mind a világ többi részén
– húzta alá Vincent Clerc. Ez megmutatkozik a Maersk számain és kilátásain egyaránt.
A Maersk az elemzői várakozásokat felülmúló negyedik negyedéves eredményekről írt a csütörtök délelőtt közzétett gyorsjelentésében, s az éves teljesítménye is masszívan verte az elemzői várakozásokat. Eszerint tavaly a koppenhágai székhelyű vállalat
A Maersk az idei évre 6 és 9 milliárd dollár közötti EBITDA-val tervez, az elemzői várakozás ezzel szemben 6,7 milliárd dollárról szól. A becslési sáv szélessége a vörös-tengeri átjárás biztonságosságától függ, a cég az első fél évben nem is reméli, hogy a Szuezi-csatorna felé, a veszélyesebb, de rövidebb útra tudja visszaterelni konténerhajóit.
Ha egész évben kerülniük kell, akkor számíthatnak a magasabb nyereségre. Ám ha a tűzszünetnek érvényt szerezve fél évtől hajózható lesz a rövidebb útvonal, akkor a fuvardíjak esésével a nyereség is csökken, az alsó szintre süllyedhet.
Az a morbid helyzet állna elő, hogy a cégnek nyereségrészesedést „illene” fizetniük a húsziknak,
amennyiben továbbra is hadszíntérnek tekintik a Vörös-tengert, s célpontnak tekintik a Hamász–izraeli háborúban az utóbbi felet támogató országok felségjelzését viselő hajókat. Természetesen ez a felvetés eleve abszurd, de jól jellemzi a helyzet visszásságát.
Mivel a közel-keleti tűzszünet teljes végrehajtása után a hajók nyilván visszatérnek a Vörös-tengerre, a tengerhajózási ágazat ismét túlkínálattal fog küzdeni, amit az idén piacra kerülő új építésű hajók is fokoznak. Ez leveri a fuvardíjakat, és nyomást helyez mind a bevételekre, mind a nyereségre.
A Maersk részvényárfolyama délelőtt 8,8 százalékkal erősödött a gyorsjelentésben foglaltakra, kiemelten arra, hogy a logisztikai cégóriás 2 milliárd dolláros részvény-visszavásárlási programot hirdetett a tavalyi nyereség terhére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.