Mexikónyi területet őriz néhány hajóroncs, századnyi katona és egy falka szánhúzó Grönlandon
Grönlandon a világ szeme. A zord éghajlatú sziget bányakincseiért egyszerre nyomul az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína. De az amerikaiaknak stratégia megfigyelőpontként is értékes lenne a terület, ahonnan jó rálátás nyílna az orosz tengeri és légi flották mozgására. Ehhez képest a dán katonai jelenlét egy előretolt helyőrségre korlátozódik Grönlandon.
Célzórendszer nélküli hajóágyúk Grönlandon
Hét úszó ócskavas jelképezi a dán Egyesített Sarkvidéki Parancsnokság grönlandi flottáját. Az öreg hajókból már a tengeralattjárókat figyelő szonárokat is kiszerelték, mert magasnak találták a szervizköltségeket. Míg a fedélzeti ágyúknak, hasonló okokból, célzórendszere nincs, így legfeljebb szórakoztatásra alkalmasak, mert lőni még lehet velük, csak a találat kétséges.
NATO-szabvány szerint nem számítanak hadihajónak a grönlandi tengeri egységek
– mondták a The Wall Street Journalnek nyugalmazott dán tengerésztisztek.
Mexikónyi területet véd egy század katona
A szárazföldön sem jobb a helyzet. Elemzők szerint a parancsnokság a hét hajón kívül kevesebb mint 150 katonából áll. Bár körülbelül egy tucat elit katona is része az egységnek, ők kutyák által húzott szánokon közlekednek. Van pár helikopter és egy megfigyelő repülőgép.
A ritkán lakott sziget valamivel nagyobb, mint Mexikó, s közel 30 ezer mérföldnyi a partvonala.
Nem véletlenül tette fel a kérdést Donald Trump amerikai elnök, hogy Dánia képes-e megvédeni a világ legnagyobb szigetét, s persze tágabb értelemben Észak-Amerikát.
Hétfőn a dán védelmi minisztérium 1,9 milliárd dolláros csomagot jelentett be Grönland védelmének fejlesztésére, de ez legfeljebb három kiöregedett fregatt cseréjére elegendő.
Stratégiai kilátópontja az amerikai védelemnek
Amerikai katonai elemzők nem győzik hangsúlyozni, hogy ha Oroszország ballisztikus rakétát lőne ki Észak-Amerika felé, valószínűleg az Északi-sarkvidék és Grönland felett haladna, hiszen ez a két ország közötti legközvetlenebb útvonal. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a szigettől keletre fekvő tengerek a nyugati és az orosz tengeralattjárók közötti hagyományos macska-egér játékok színterei.
Grönland kritikus értéke stratégiai szempontból a földrajza, mert ez a sziget őrzi az Atlanti-óceán északi részét
– mondta James Stavridis nyugalmazott amerikai admirális, korábbi NATO-főparancsnok. Az Egyesült Államoknak van egy bázisa Grönland északnyugati részén – tette hozzá –, hogy észlelje a bejövő rakétákat. De a sziget keleti része vakfolt.
Jens Wenzel, a Nordic Defence Analysis agytröszt elemzője arra figyelmeztet, hogy
Grönland keleti partjai mentén észrevétlenül repülhetnének az orosz bombázók.
Ugyanez vonatkozik a sarkvidéki bázisokról az Atlanti-óceán felé tartó orosz tengeralattjárókra is. A hidegháború óta a NATO tenger alatti megfigyelése a Grönland és Izland körüli vizeken csökkent, miközben a tengeralattjárók lopakodó képessége rengeteget fejlődött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.