Európa védelmi erőfeszítései semmit nem érnek műholdak nélkül - márpedig azok Elon Musknál vannak

Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni kezd kihátrálni az Elon Musk SpaceX vállalatával kötendő, 1,5 milliárd eurós műhold megállapodásból – és nem is alaptalanul. Ami kezdetben lehetőségnek tűnt Róma számára, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen a Trump-kormányzattal és fejlessze technológiai szakértelmét – például a műholdak terén –, most inkább biztonsági és szuverenitási fenyegetésnek látszik, mivel az amerikai milliárdos-ipari komplexum egyre ellenségesebbé válik a kereskedelem, a NATO és Ukrajna ügyében – írja a Bloomberg.

Az elmúlt napokban az Egyesült Államok felfüggesztette a hírszerzési információk megosztását Kijevvel, hogy nyomást gyakoroljon a természetierőforrás-kitermelésre és a tűzszüneti tárgyalásokra; állítólag a SpaceX műholdas kommunikációs hálózatának, a Starlinknek a lekapcsolásával is fenyegetőztek – bár ezt Musk tagadta.

A vállalat 6 ezer műholdjától való függőség nemcsak veszélyesnek, hanem megalázónak is tűnik, mivel egyesíti a geopolitikai „vészkapcsolót”, vagyis azt, hogy Washington egyik pillanatról a másikra megszüntetheti az ukrán hadsereg harctéri kommunikációját és adatokkal való ellátást Musk Twitter-platformjának hangosbeszélő hatásával. Musk fokozta propagandáját az európai vezetők ellen, akiket azzal vádol, hogy „örök háborút” szítanak Oroszországgal, valamint Kanadának is beszólt, ahol az egyik tartomány felmondta a Starlink-szerződését.

Most vagy soha

Mindez csak felgyorsítja a francia–német törekvéseket, hogy további több ezer milliárd eurót mozgósítsanak a védelmi kiadásokra és kiterjesszék a nukleáris elrettentést, alapjaiban rengetve meg az 1989 után kialakult status quót. 

Az igazi kérdés azonban az, hogy milyen mértékben képes az Európai Unió és partnerei, az Egyesült Királyság vagy Norvégia, hiteles elrettentő erőt kiépíteni Oroszországgal szemben az Egyesült Államok támogatása nélkül?

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb katonai költségvetéssel és gazdasági erejével rendelkező országa 

• a NATO képességeinek 70 százalékát adja, 
• kulcsszerepet játszott az orosz vagyonból befagyasztott 280 milliárd dollár blokkolásában, 
• a szankciók érvényesítésében, 
• valamint a fegyverek és technológia szállításában. 

Ez hihetetlen gazdasági és politikai erőt jelent, rengeteg időbe és pénzbe kerül majd, hogy Európa hasonló befolyásra tegyen szert. 

Műholdak nélkül nem lehet fegyverkezni

A műholdak világa különösen fontos a modern hadseregek számára, és létfontosságú a drónhadviselés szempontjából. Az Eutelsat Communications részvényei – amely felvásárolta a Starlink brit riválisát, a OneWebet – három nap alatt 237 százalékkal lőttek ki annak reményében, hogy egy európai SpaceX van születőben. Ám még ezzel az ugrással is csak 3,2 milliárd euróra nőtt a vállalat piaci kapitalizációja, ami eltörpül a SpaceX 350 milliárd dolláros értékelése mellett. (A SpaceX nem tőzsdei cég.)

Az egész európai űriparhoz hasonlóan az Eutelsatot is a múlt terhei húzzák vissza: bevételeinek fele még mindig olyan hagyományos szolgáltatásokból származik, mint a műholdas televízió, amelyet egyre inkább kiszorítanak a streamingszolgáltatások, mint például a Netflix. Ráadásul míg a Starlink több ezer műholdat állított pályára, kihasználva anyavállalata rakétaindításokban élvezett dominanciáját, addig a OneWeb kevesebb mint 700-at. Évekbe és több milliárd euróba fog telni a felzárkózás.

Az előrelépés kompromisszumokat igényel. 

– véli Francesco Nicoli, a Bruegel nevű brüsszeli agytröszt munkatársa. Más területeken az Oroszország elleni szankciókat az Egyesült Államok bevonása nélkül, közvetlenül Moszkvával lenne célszerű újratárgyalni. 

– állítja Hans Kribbe, a Brüsszeli Geopolitikai Intézet elemzője.