Itt a megfejtés a forint meglepő bakugrásaira: új veszély jelent meg, erre korábban nem gondoltunk
A forint árfolyam megszokott ösvényeinek ismerői már szerda este pisloghattak. Nem azért, mert a forint hatalmasat erősödött az euró ellenében, miután Donald Trump amerikai elnök Kínára még nagyobb vámot sózva 90 napos vámhaladékot adott más országoknak: már megszokhattuk, hogy a vámháború fordulataira a forint és a zloty érzékenyen reagál. Hanem azért, mert eközben ugyancsak hatalmasat erősödött a dollár az euró ellenében. Ez utóbbi a vámháború előtt tipikusan a közép-európai devizák gyengüléséhez vezetett.
Hogy még jobban elbizonytalanodjunk, arról gondoskodott a csütörtöki nap, amikor megtörtént ugyanennek a fordítottja: méretes euró visszaerősödés méretes forint- és zloty visszagyengülést hozott. Már megint a fordítottja annak, aminek történnie kellett volna. Nem is csak az a meglepő, hogy a szokott összefüggés megfordult, hanem hogy mekkora erővel.
Tehát a forint az euró ellenében ezt az utat járta meg, még egy nap se kellett hozzá (és lemásolta ugyanezt a zloty is): majdnem 410, majdnem 402, majdnem 408:
A piacoknak vannak „tektonikus erői”, amelyek nem szoktak felszívódni egyik pillanatról a másikra. Az euró/dollár kereszt közép-európai irányadó szerepét ennyi meglepetés után nem érdemes leírnunk, annyi azonban bizonyos, hogy erőteljes új tényezők jelentek meg.
A forint és a zloty reggeli visszakozása nem óriási meglepetés abban az értelemben, hogy a szerda esti erősödésük az alacsony forgalmú nemzetközi forgalomban történt, amin a reggeli hazai piacnyitáskor a kereskedők kiigazítottak – ilyen gyakran történik.
Forintárfolyam: a dollár/euró helyett a dollár állampapírok noszogathatták
Ahogy ez után folytatták, annak alapján a hazai devizapiaci szereplőknek lehet, hogy az euró/dollár mellé fel kell venniük a figyelendőik listájára az amerikai állampapírokat is. Korábban a közép-európai devizák akkor gyengültek, amikor a dollár erősödött, a zöldhasú helyébe azonban csütörtökön az amerikai állampapírok léptek.
Történt ugyanis, hogy kijöttek a márciusi amerikai inflációs adatok, és az éves drágulást 2,4 százalékra mérték, az elemzők várta 2,6 helyett és az előző havi 2,8 után. Ez pedig azt jelenti, hogy a Trump politikája köré gerjesztett félelem, hogy feltolja az inflációt, miközben lelassítja a gazdaságot, most indokolatlannak mutatkozott.
Akkor talán mégse kellenek magas amerikai kamatok, hanem vágni lehet, nosza el is kezdett gyengülni a dollár. Ami, emlékezzünk, euró-, forint- és zloty-erősödést szokott okozni, most azonban csak az euró erősödött, a forint és a zloty meg gyengült.
Közben azonban történt még valami, ami magyarázatot nyújthat, és egyben egy lehetséges új összefüggést. Az enyhe inflációs adatok nyomán elkezdték újra vásárolni a mostanában mostohán kezelt amerikai állampapírokat: a 10-éves kötvény hozama a Bloomberg jelentése szerint négy bázisponttal 4,29 százalékra csökkent, miközben az európai piacokon gyakran irányadó német papíré 3 bázisponttal 2,62 százalékra emelkedett. A rövidebb futamidejű amerikai állampapírok még nagyobbat erősödtek.
Azért adták-e el a forintot és a zlotyt, mert inkább amerikai állampapírokat vásároltak, vagy véletlen egybeesésről van szó, egyikre sincsenek egyelőre bizonyítékok. Lehetséges ugyanakkor, hogy a jövőben a régiós devizapiacainkon is jobban figyelni érdemes az amerikai állampapírokat, mint a múltban.
Az euró/dollár kereszt ugyanis jelentősen veszített iránymutató szerepéből.
Vámháború: ez a hatás sem működött, vagy nem úgy
Keresztbe metszette ezt a hatást, és bonyolultabbá a dolgokat a vámháború: az a kilátás, hogy Európa mélyen belekeveredik, illetve az ezzel kapcsolatos jobb hírek már visszatérően befolyásolták a forintot és a zlotyt (miközben a két deviza a legjobb „proxy” az ukrajnai háború vagy béke fejleményeire is). Most azonban ezt sem lehet magyarázatul hozni, hiszen ha az a helyzet, hogy az EU haladékot kapott a vámok alól, és ő maga is haladékot adott Washingtonnak, annak erősítenie kellene a devizákat, nem csak az eurót.
Az utóbbi meglepetést enyhítendő még egy lehetséges hatást érdemes megfontolni. Létezik egy olyan elemzői vélemény, hogy egy vámháború kevésbé ártana európai keleti gazdaságainak, mint a nyugatiaknak. Ha az ébredő devizakereskedők erre gondoltak a régióban csütörtökön, akkor a forint és a zloty kitörően pozitív szerda esti reakciója túlzottnak tűnhetett a számukra.
