Iszonyatos fegyverkezési verseny indul be: a NATO a GDP 5 százalékára emelné a védelmi kiadásokat
A NATO-szövetségesek elkezdték összerakni egy olyan megállapodás alapjait, amely jelentős mértékben növelné a védelmi kiadásokat. Ezzel kielégítenék Donald Trump amerikai elnök követelését, amely szerint a katonai kiadások a GDP 5 százalékát kell hogy elérjék.
A katonai szövetség tárgyalói előrelépést értek el abban, hogy 2032-re elérjék a GDP 5 százalékát védelmi és védelmi célú kiadásokban – értesült a Bloomberg az ügy részleteit ismerő diplomatáktól. A NATO külügyminiszterei a kezdeményezést szerdán és csütörtökön vitatják meg a törökországi Antalyában tartandó találkozójukon, a júniusi hágai NATO-csúcs előtt.
A NATO kibővítené a védelmi kiadások értelmezését
A földközi-tengeri találkozóra intenzív diplomáciai mozgások közepette kerül sor; a Trump-kormányzat azon dolgozik, hogy véget vessen az immár több mint három éve húzódó ukrajnai háborúnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy kész személyesen találkozni Vlagyimir Putyinnal csütörtökön Isztambulban.
Egy olyan mértékű védelmikiadás-növelés, amelyet Trump követel – amit a NATO 32 tagja közül eddig egyik sem, még az Egyesült Államok sem ért el – a hidegháború vége óta a legnagyobb volumenű kiadásnövelést jelentené a nyugati szövetségesek részéről.
- Trump már első elnöki ciklusa alatt is folyamatosan bírálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik a régóta fennálló, a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási célt.
- Az áprilisi éves NATO-jelentés szerint a 32 tagállamból nyolc még mindig nem érte el ezt a szintet.
- Mark Rutte főtitkár most arra törekszik, hogy a tagállamok a következő hét évben GDP-jük 3,5 százalékát fordítsák védelemre, amelyet
- további 1,5 százalék egészítene ki a védelmi célú, de szélesebb körű kiadások fedezésére
– mondták a hírügynökségnek a magas rangú diplomaták.
Bármi jöhet, aminek köze van a védelemhez
Rutte az Egyesült Államokban nyilatkozva múlt hónapban közölte, hogy a hágai csúcs célja – amely Trump első NATO-csúcsa lenne a Fehér Házba való visszatérése óta – az lenne, hogy újra kiegyensúlyozzák a szövetségen belüli kiadásokat, figyelembe véve az amerikai hozzájárulás nagyságrendjét az európai NATO-tagokkal és Kanadával szemben.
Az antalyai külügyminiszteri találkozón a tervek szerint azt is megvitatják, hogy milyen típusú kiadások számítanának bele az 1,5 százalékos részbe – például a katonai mobilitás, a kettős felhasználású eszközök vagy a kiberbiztonság területei. Az egyeztetések még a kezdeti fázisban vannak, egyelőre nem világos, hogy ezek a kiadások meglévő tételeket foglalnának-e magukban, vagy új vállalásokat követelnének.
Rutte javaslata egy rendszeres és szigorú ellenőrzési mechanizmust is tartalmazna, szemben a jelenlegi, lazább célkitűzésekkel.
Egy magas rangú európai diplomata szerint a kiadások ilyen mértékű növelése a megcélzott időkeretben hatalmas kihívás lesz, ám sokan úgy látják, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy erőteljes üzenetet küldjenek a Kremlnek. Egyes NATO-tagok, például Olaszország és Spanyolország, csak nemrég jelentették be, hogy elérték a 2 százalékos szintet. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint minden tagállam várhatóan teljesíti a régi célt a csúcsra.
Június végén el is fogadhatják az új szabályozást
Az új, 3,5 százalékos alapcél a NATO új, ambiciózus védelmi tervein alapul. A szövetség részletes, szigorúan titkos fegyver- és képességlistákat juttatott el a tagállamokhoz, amelyeket a védelmi vezetők szerdán Brüsszelben vitatnak meg.
- Ezeket az úgynevezett képességcélokat a tagállamok széles körben elfogadták, és valószínűleg
- hivatalosan is elfogadják őket a június eleji brüsszeli védelmi miniszteri találkozón – mondták az egyeztetéseket ismerő személyek.
- A végső jóváhagyás a június 24–25-i hágai csúcson várható.
A csúcs a várakozások szerint rövidebb lesz a korábbiaknál, és főként a kiadásokra, valamint a hadiipari kapacitások bővítésére fog koncentrálni, amelyet egy rövid nyilatkozat zár majd le – közölték európai diplomaták.
Egy diplomata szerint a fő téma maga a szövetség lesz – nem pedig Ukrajna jövője a NATO-n belül.
Trump szkepticizmusa Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban egyelőre lekerült a napirendről – és a háború sújtotta ország támogatására tavaly elfogadott 40 milliárd dolláros NATO-csomag meghosszabbítása sem került szóba.
Egy másik, Rutte által javasolt kezdeményezés azzal foglalkozik, hogy átalakítsák a szövetség hatékonyságát és belső irányítási rendszerét – mondták az egyeztetésekhez közel álló források. Egyikük szerint ez az átszervezési törekvés elnyerheti az amerikai elnök tetszését is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.