Történelmi német válság: a Rheinmetall részvényeit is magával rántotta Merz
A többi német blue chiphez hasonlóan hetekig tartó szárnyalás után szabadesésbe váltottak kedden a Rheinmetall részvényei is. A hadiipari vállalat papírjait az elmúlt időszakban az erős előzetes első negyedéves pénzügyi mutatói, az árfolyamot még magasabbra váró elemzői értékelések és a kormányra készülő CDU/CSU-SPD koalíció nagyszabású fegyverkezési és infrastruktúra-fejlesztési tervei hajtották.
Az egyik legnagyobb vesztes volt a Rheinmetall
A svájci UBS például nemrég 1600 euróról 1840 euróra emelte a Rheinmetall célárát, és megerősítette vételi ajánlását.
Napközben azonban a rekordhajhászás hirtelen véget ért, és annak dacára, hogy kora reggel még az új csúcsot jelentő 1660 euróra drágult a részvénye, azóta alaposan elromlott a hangulat, s a kurzus 3 százalékkal 1579 euróra esett vissza. Rövid ideig azonban több mint 5 százalékos mínuszban, 1545 eurós mélységben is járt.
Kedden azonban nem csak a Rheinmetall befektetői foghatták a fejüket. A szintén a védelmi iparban tevékenykedő Hensoldt 4,84 százalékkal 67,80 euróra, a Renk pedig 3,66 százalékkal 55,85 euróra esett.
Két százaléknál nagyobb veszteséget hozott össze azonban kora délutánig
- a Porsche AG,
- az Infineon,
- a BASF,
- valamint a repülőgép-hajtóműveket gyártó MTU Aero Engines is.
A frankfurti tőzsde vezető indexe, a DAX 0,97 százalékkal, 23 118 pontra zsugorodott.
Merzet saját pártjából érhette a támadás
A zuhanást Friedrich Merz kancellárjelölt teljesen váratlan bukása okozta a Bundestagban, vagyis a német parlament alsóházában, ahol hat szavazattal kevesebbet – 316 helyett csupán 310 voksot – kapott a szükségesnél, így meghiúsult a kormányfővé választása, s kútba esett az új kormány megalakulása is.
Kilenc törvényhozó tartózkodott, 307 pedig Merz ellen szavazott a titkos szavazáson – mondta Julia Klöckner házelnök valamivel később.
Klöckner amúgy már be is rekesztette a parlamenti ülést, hogy a pártok dönthessenek a hogyan továbbról. Kedden valószínűleg már nem lesz újabb szavazás.
Ez egy hatalmas pofon. Merzet valószínűleg megválasztják később, ám a kudarc azt mutatja, hogy a koalíció nem egységes, ami gyengítheti politikája végrehajtását
– mondta Holger Schmieding, a londoni Berenberg vezető elemzője.
A német részvények a rekordközeli szintekről zuhantak alá, a kötvényhozamok pedig csökkentek, azaz arra kerestek menedéket a befektetők.
Februári választási győzelme után Merz egy hatalmas – hitelből finanszírozott – fegyverkezési és infrastruktúra-fejlesztési programot akart indítani,
ám saját támogatóinak sem tetszik maradéktalanul a hagyományosan rendkívül szigorú német hitelfelvételi korlátok lazítása.
A Bundestagnak most 14 napja van arra, hogy kancellárrá válassza Merzet vagy valaki mást. Ha ez eredmény nélkül marad, jöhet az új választás, amelyen a legutóbbi felmérések adatai szerint a német alkotmányvédelmi hivatal által szélsőségesnek minősített AfD szerezheti meg az első helyet, ami ugyan valószínűleg nem tenné lehetővé a kormányalakítását, ám még nehezebbé válna az új kabinet felállása.
Az, hogy Merz az első szavazási fordulóban megbukott, lesújtó jelzés a társadalom és a gazdaság számára: a sorok nem egységesek
– mondta Jens Südekum, a düsseldorfi Versenygazdasági Intézet (DICE) munkatársa.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
