Az átlagos kisbefektető nézőpontjából már egy 90-100 millió dolláros befektetés is óriásinak tűnik, de ez a Wall Street nagyágyúinak alig több, mint némi apró, ők teljesen más dimenziókban gondolkodnak.
Ha például a Goldman Sachs befektetési bank elkezd rendesen bevásárolni, akkor egészen más nagyságrendben repkednek a dollármilliók.
Az év első három hónapjában például több mint 550 millió dollárt fektetett be az AbbVie-be, s ezzel a Richter partnerében elhelyezett teljes befektetése meghaladja a 900 millió dollárt – derült ki a pénzintézet első negyedéves befektetési beszámolójából,
amelyet az amerikai törvényeknek megfelelően volt köteles közzétenni a többi gigabefektetőhöz hasonlóan május 15-ig.
Mint ismert, az AbbVie amerikai gyógyszergyártó a Richter kutatói által kifejlesztett, cariprazine hatóanyagú antipszichotikumot Vraylar néven forgalmazza az Egyesült Államokban, amelyből az első negyedévben például 765 millió dolláros bevételt vágott zsebre, s amelyből 56 milliárd forintos jogdíjbevételre tett szert a Richter.
Hasonlóan nagy összeget, 750 millió dollárt pakolt a Goldman a felhőszolgáltatóknak biztonsági platformot fejlesztő Datadogba, amit még mindig csupán „közepes méretű befektetésnek” tituláltak.
Az az 1,4 milliárd dollár azonban, amelyet a Goldman szintén az első negyedévben helyezett el a BlackRock azonnali bitcoin-ETF-jében (iShares Bitcoin Trust ETF ), már saját menedzsmentje szerint is szabad szemmel jól látható összeg.
Az elsők között tette közzé számadását Cathie Wood befektetési társasága, az Ark Invest is. Wood elsősorban diszruptív technológiai vállalatokra összpontosító befektetési stratégiájáról híres, olyan témákra összpontosít, mint a mesterséges intelligencia, az elektromobilitás, a blokkláncok, a kriptovaluták, a genomkutatás, valamint a robotika és az automatizálás.
Az elmúlt negyedévben az Ark Invest mintegy 96 millió dollárt fektetett be a Tempus AI egészségügyi technológiai vállalatba, ezzel összesen mintegy 362 millió dollárra növelve a vállalatban meglévő pozícióját.
A második és harmadik helyen a legnagyobb bevásárlások sorában a Deere & Co mezőgazdasági gépgyártó, valamint az Iridium Communications műholdszolgáltató következett Wood listáján, melyekre 70 millió, illetve 65 millió dollárt költött.
A bejelentésekből az is kiderül, hogy a nagyágyúk honnan vontak ki tőkét.
A Goldman például olyan cégekből tárazott ki, mint
Cathie Woodnál a Palantir is felkerült az eladási listára mintegy 127 millió dolláros kiárusítással. Ennek ellenére az MI-adat-specialista papírjai továbbra is az Ark Invest harmadik legnagyobb részvénypakettjét képezik.
Jóval kisebb nagyságrendben, 7,4 millió dollár értékű Tesla-részvénytől is megvált a befektetőcég, ám ennek dacára az elektromos autógyártó részvényei továbbra is az Ark Invest portfóliójának első helyén szerepelnek 844 millió dolláros értékükkel.
A befektetőket azonban a leginkább még mindig az omahai látnok, Warren Buffett lépései orientálják. Nos, a guru, aki nemrég jelentette be, hogy lemond Berkshire Hathaway nevű befektetési cége operatív vezetéséről, több mint megduplázta a Constellation Brands alkoholosital-gyártó vállalatban lévő részesedését, és tovább növelte a Domino’s Pizza-részesedését is.
Másrészt a Berkshire csökkentette cége Bank of America-részvénycsomagját, és váratlanul teljesen kiszállt a Citigroupból is.
Mégsem ezek a húzásai keltették fel a leginkább a Wall Street érdeklődését. Sokkal inkább a beszámoló egy titokzatos megjegyzésének híre járta be keresztül-kasul a piacokat. A jogszabály szerint ugyanis még a legnagyobb befektetők is időről időre felmentést kérhetnek egy-egy befektetésük teljes kiteregetése alól, hogy csendben folytathassák pozícióik kiépítését. Erre kapott most zöld utat Buffett is, a piac pedig természetesen találgatásokba bonyolódott.
Az elemzők az egyéb adatok alapján annyit már kiszúrtak, hogy Buffett az első negyedévben 1,6 milliárd dollárt költött erre a titkos részvényre, és tekintettel arra, hogy ha a Berkshire egy vállalat összes forgalomban lévő részvényének 5 százalékát meghaladó részesedést szerzett volna, akkor ezt be kellett volna jelentenie (erre nem vonatkozik a felmentés), ez azt jelenti, hogy
egy 50 milliárd dollár feletti piaci kapitalizációjú cégről van szó.
Mivel pedig Buffettet sem a tech, sem az egészségügyi szektor nem igazán érdekli, az olajiparban pedig már ott van a gigaérdekeltsége, az Occidental Petrol, és így az energiaszegmens is jéghideg lehet, valami másra tippelnek a szakértők.
Sean Williams, a The Motley Fool elemzője szerint a FedEx, a UPS vagy a teherautókat gyártó Paccar kerülhet szóba. A Paccar esetében azonban kizáró körülmény lehet, hogy az elmúlt három évben már nagyot ment, így Buffett szemében már elveszthette vonzerejét.
Valószínűleg valamelyik nagy logisztikai vállalat lehet a nyerő.
Míg a két cég közül jelenleg a FedEx az olcsóbb, az idei év végi P/E alapján a UPS lenne a jobb fogás.
A UPS részvényei ráadásul január végén teljesen összeomlottak, amikor a vállalat felvázolta a legnagyobb ügyfelével, az Amazonnal folytatott üzleti forgalma visszavágásának a tervét. Pedig a lépés abból a szempontból érthető, hogy az Amazon-üzlet meglehetősen alacsony árrésű, míg a UPS nagyobb haszonkulccsal akar működni. Hosszabb távon tehát nem is olyan ostobaság az átstrukturálás.
A hab a tortán, hogy a UPS osztalékpolitikája is rendkívül vonzó. Tavaly 5,9 milliárd dollárt térített vissza a részvényeseinek osztalék és részvény-visszavásárlás formájában, és csak az osztalékhozam 6,5 százalék volt.
Amikor Buffett 2023-ban eladta a Berkshire utolsó UPS-részesedését, a vállalat részvényei 170-180 dollár körül mozogtak, míg jelenleg 100 dollár körül ingadoznak. Nem csoda, hogy Williams végül a UPS mellett tette le a garast.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.