Aranyban a bizalom – újra a befektetők fókuszában a nemesfém

Az arany örök fényben – történelemtől a kisbefektetőkig 

A kultúra aranya 

Kevés fém játszott akkora szerepet az emberiség történetében, mint az arany. Az ókori Egyiptom fáraóinak sírkamrái, a középkor királyi koronái és az 1912-es stockholmi olimpia valódi aranyérmei mind azt üzenik: az arany nem csupán egy anyag, hanem egy szimbólum. A gazdagság, a hatalom és a tartós érték jelképe évezredek óta.

Mennyi arany van a Földön? 

Becslések szerint a Föld kérgében összesen mintegy 50–55 ezer tonna még kitermelhető arany található. Az emberiség története során eddig hozzávetőleg 210 ezer tonnát bányásztak ki, ennek jelentős része ma is forgalomban van – ékszerek, befektetési rudak, érmék, valamint a jegybankok páncéltermeiben, a stratégiai tartalékként szigorúan őrzött 400 unciás (12,4 kilogrammos) rudak formájában. Azonban a könnyen hozzáférhető, felszíni lelőhelyek már nagyrészt kimerültek, így a mai bányászat egyre mélyebbre nyúl, sokszor kilométerekkel a földfelszín alatt zajlik a munka. A kitermelés így költségesebb és környezetileg is terhelőbb, ami tovább növeli az arany értékét.

Lehet-e mesterséges aranyat előállítani? 

Az arany kémiai úton nem szintetizálható, de a modern atomfizika elméletben lehetőséget ad a mesterséges előállítására. A közelmúltban a Marathon Fusion nevű startup jelentette be, hogy fúziós reaktorban keletkező neutronok segítségével a higany bizonyos izotópjait arannyá tudná alakítani. A számításaik szerint egy gigawattos teljesítményű reaktor akár évi 5000 kilogramm aranyat is képes lenne „termelni”. A koncepció ugyanakkor jelenleg inkább tudományos érdekesség, mint gyakorlati valóság. A fúziós energiaipar még csak kísérleti fázisban van, ipari méretű erőművek nem működnek. Emellett a mesterséges arany előállítása hatalmas energiaigényű és rendkívül költséges folyamat, így gazdaságilag egyelőre nem versenyképes a hagyományos bányászattal. Ennek ellenére a felvetés arra utal, hogy a jövőben az arany értéke nemcsak a természetes készletek szűkösségétől, hanem akár a technológiai fejlődés lehetőségeitől is függhet.

Az arany, mint gazdasági biztonság szimbóluma 

A modern pénzügyi világban az arany a „végső menedékeszköz”. Válságok, háborúk, infláció és egyéb elhúzódó geopolitikai bizonytalanságok idején a befektetők és a jegybankok is a nemesfémhez fordulnak. Nem véletlen, hogy a világ központi bankjai az elmúlt évtizedben rekordmennyiségű aranyat vásároltak. A tavalyi évben a jegybanki kereslet történelmi csúcsra ért, a világ központi bankjai összesen több mint 1000 tonnával növelték aranytartalékaikat.

Magyarország helyzete 

Az MNB 2024-ben döntött a tartalékok növeléséről: 94,5 tonnáról 110 tonnára emelte Magyarország aranykészletét, ami rekordmagas szintnek számít. A készlet nagy része belföldön található, de mintegy 15 tonnát Londonban, a Bank of Englandnél őriznek.

Árfolyammozgások 

Az elmúlt két évben az arany árfolyama látványos emelkedést mutatott: a 2023-as 2000-2100 dollár/uncia szintekhez képest mintegy 70–80 százalékos növekedés történt, az árfolyam pedig 2025 szeptemberére történelmi maximumra, unciánként 3759 dolláros szintre emelkedett. Persze önmagában csak az arany árfolyamát vizsgálni félrevezető lehet: a dollárban mért ármozgásokat korrigálni kell az inflációval és az dollár/forint árfolyam változásával.

A kisbefektetők és az arany

Az arany nemcsak a jegybankok és intézményi befektetők eszköze, hanem a lakossági portfóliókban is egyre gyakrabban megjelenik. A kisbefektetők számára több út kínálkozik a kereskedésre:

• fizikai arany (rudak, tömbök, érmék),
• tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek),
• aranyhoz kötött határidős ügyletek.

Fizikai arany

A legegyszerűbb a fizikai arany – befektetési rúd vagy befektetési érme – vásárlása. Kézzelfogható biztonságot ad, és a válsághelyzetekben is értékálló. Hátránya, hogy a vételi és eladási ár közötti különbség (spread) magas, a tárolás és biztosítás költséges, a likviditása korlátozott. Mielőtt bemutatnám a fizikai arany legnépszerűbb formáit, egy dolgot fontos tisztáznunk: mivel a köznyelvben az arany minőségét többnyire karátban mérik, a befektetők pedig inkább ezrelékben (tisztaságban) fejezik ki, ezért a könnyebb érthetőség kedvéért nézzük meg, mit is jelent ez a két jelölés, és hogyan viszonyulnak egymáshoz.

Legnépszerűbb aranyrudak

Rudak: a befektetők körében a legkeresettebbek a 1 unciás (31,1 g), a 100 grammos, valamint az 1 kilogrammos aranyrudak. A legnagyobb gyártók / márkák:

• Credit Suisse
• PAMP Suisse
• Argor-Heraeus
• Umicore
• Österreichische Münze (Münze Österreich)

Ezek mind LBMA (London Bullion Market Association) által jóváhagyott finomítók, ami garancia a tisztaságra és a piaci elfogadottságra. A rudak jellemzően 999,9 ezrelékes tisztaságúak („négykilences” arany), vagyis gyakorlatilag tiszta, 24 karátos aranyból készülnek.

Legnépszerűbb aranyérmék

A standard befektetési aranyérmék névlegesen mindig egy uncia aranyat tartalmaznak (31,1 g tiszta arany), de a legtöbb klasszikus sorozatot nem csak egyunciás méretben verik, így félunciás (15,55 g), negyedunciás (7,78 g) és tizedunciás (3,11 g) változatban is léteznek, így akár kisebb befektetéssel is megvásárolhatóak.

Legismertebb befektetési érmék:

• Krugerrand (Dél-Afrika, 1967 óta, a legismertebb befektetési érme),
• American Gold Eagle (USA),
• Canadian Maple Leaf (Kanada),
• Wiener Philharmoniker (Ausztria),
• Britannia (Egyesült Királyság).

Ezek többnyire 22 karátos (~91,6 százalék) vagy 24 karátos (~99,9 százalék) tisztaságúak, típustól függően.

Tőzsdén kereskedett alapok – ETF-ek (Exchange-Traded Funds)

Az ETF-ekkel és határidős ügyletekkel kizárólag brókercégeken és banki befektetési szolgáltatókon keresztül lehet kereskedni. Az ETF-ekhez elegendő egy értékpapírszámla, míg a határidős termékekhez külön megállapodásokra, kockázati nyilatkozatokra és letét elhelyezésére van szükség.

Jellemzők:

• könnyen elérhető, likvid, kis összeggel is megvásárolható,
• tőzsdén jegyzett (tőzsdén kereskedett befektetési alap, amelynek jegyeivel a részvényekhez hasonló módon lehet kereskedni),
• nem igényel tárolást, biztosítást, de nincs kézzelfogható arany birtoklása (mindezt az ETF /Alap/ teszi meg a befektető helyett, költséghatékony módon),
• kis költségek (alapkezelési díj),
• az arany-ETF-ek többsége USD-ben vagy EUR-ban denominált, ezért a magyar befektetők számára árfolyamkockázat is jelentkezik.

Határidős ügylet – (Futures)

A határidős ügyletek a tapasztaltabb, kockázatvállaló befektetők számára alkalmasak, akik rövid távon spekulálnak az árfolyammozgásra.

Jellemzők

• A határidős tőzsdei ügyletek (futures) olyan szerződések, amelyekben a befektető vállalja, hogy egy meghatározott időpontban, előre rögzített áron vásárol vagy elad aranyat. A gyakorlatban a legtöbb kereskedő nem veszi át fizikailag a nemesfémet, hanem az árfolyam változásán nyer vagy veszít (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kifutás előtti nyitott pozíciót zárjuk egy ellenirányú ügylettel).
• Nagyobb hozamlehetőség mellett magasabb kockázattal járnak.
• A Budapesti Értéktőzsdén jelenleg nincs aranyra vonatkozó határidős kontraktus. Magyar befektetők számára az arany futures ügyletek a nemzetközi piacokon érhetők el, külföldi brókercégeken keresztül. 

Látható, hogy az arany hosszú távon biztonságot és értékmegőrzést kínál, ám fontos látni a korlátokat is: az arany nem fizet kamatot, nem termel hozamot, és az árfolyamát erősen befolyásolják a devizapiaci mozgások. Éppen ezért önmagában nem építhető rá egy teljes befektetési stratégia, de válságálló kiegészítőként továbbra is biztos helye van a modern portfóliókban.