Black Friday és karácsonyi vásárlási láz - a csapda, amibe rengetegen belesétálnak
November közepétől az üzletek kirakatai fekete és arany színekbe öltöznek, mindenütt hatalmas „BLACK FRIDAY!” feliratok villognak. A vásárlók görgetik a telefonjukat, kosarak telnek meg online, és a legtöbb reklám egyetlen üzenetet sugároz: most kell megvenni mindent, mert soha vissza nem térő alkalom. A karácsony közeledtével ez a nyomás csak fokozódik – és ahol a pénztárca véges, ott jön a „megmentő”: a nulla százalék THM, azaz a kamatmentes áruhitel . Papíron minden tökéletes. Az új tévé, mosógép vagy játékkonzol azonnal hazavihető, a törlesztés pedig csak jövőre kezdődik, ráadásul „kamat nélkül”. Minden reklám azt sugallja, hogy ez az év legokosabb vásárlása. De vajon tényleg ingyen van ez a hitel?
A nulla százalékos THM mítosza
A THM – teljes hiteldíj mutató – azt hivatott megmutatni, mennyibe kerül egy hitel összességében, beleértve a kamatot és az egyéb költségeket is, tehát ha ez nulla százalék, az elvileg azt jelenti, hogy a vásárló pontosan annyit fizet vissza, amennyit felvett. Csakhogy a gyakorlatban ritkán ilyen egyszerű a képlet, a bank és az áruház közötti megállapodás lényege, hogy a kamatot valakinek állnia kell, ez pedig általában maga a kereskedő, aki beépíti a hitel költségét a termék árába. Másképpen mondva,
a vásárló nem közvetlenül a banknak fizet kamatot, hanem eleve drágábban veszi meg a terméket.
Így a „nulla százalék THM” inkább pszichológiai trükk – a vevőnek úgy tűnik, hogy nyert, pedig valójában ugyanott van, mintha készpénzért vásárolt volna.
Rejtett költségek és apró betűk
A nulla százalékos hitel sokszor csak bizonyos futamidőre vagy adott termékkörre érvényes. Ha a vásárló hosszabb részletfizetést szeretne, máris megjelenhet a kezelési költség, a szerződéskötési díj vagy a kötelező biztosítás.
Egy apró késedelem pedig bőven elég ahhoz, hogy a kamat hirtelen akár 20 százalék fölé ugorjon – és a karácsonyi öröm hamar januári fejfájássá váljon.
Olyan is előfordulhat, amikor a „kamatmentes” konstrukció kizárólag új termékekre érvényes, de ugyanaz a modell egy másik boltban, készpénzért akár több tízezer forinttal is olcsóbb lehet. Ilyenkor a vásárló valójában megfizeti a hitel árát – csak nem tud róla.
A marketing csapdája: a most vagy soha illúziója
A Black Friday és a karácsonyi időszak lényege a sürgetés, és a hirdetések azt az érzést keltik, hogy aki most nem vásárol, az lemarad. A nulla százalékos THM tökéletesen illeszkedik ebbe a pszichológiai mintába: lehetőséget ad a „most azonnali” vásárlásra, miközben a fizetés későbbre tolódik.
Ezzel együtt a pénzügyi tudatosság ilyenkor háttérbe szorul, mert az agyunk a pillanatnyi örömre fókuszál.
Egy új tévé, telefon vagy robotporszívó könnyen tűnik megérdemelt ajándéknak – és ha nincs rá készpénz, a hitel megoldásként jelenik meg, pedig az új év első napjaival jönnek a számlák, és sok család szembesül azzal, hogy a decemberi örömöket hosszú hónapokig törlesztik.
Hogyan vásároljunk tudatosan Black Friday és karácsony idején is?
- Ne csak a havi részletet nézzük! Számítsuk ki, mennyi lesz a teljes visszafizetendő összeg.
- Hasonlítsuk össze a készpénzes árat más boltokban. Gyakran a „nulla százalék THM”-es termék nem is olyan kedvező, mint elsőre tűnik.
- Olvassuk el a szerződést! Az apró betűs részek között sokszor ott lapul a kötelező biztosítás vagy az adminisztrációs díj.
- Tervezzünk előre. Ha nem biztos, hogy minden részlet időben fizethető, vagy ha nem összeegyeztethető a háztartásunk hosszabb távú és fontosabb céljaival, akkor inkább ne vágjunk bele.
- Kérdezzünk rá a valódi költségekre. Egy felelős eladó elmagyarázza, mit jelent pontosan a nulla százalék THM az adott konstrukcióban.
A legtöbb esetben nincs ingyenebéd, csak ügyes marketing
A nulla százalék THM jól hangzik, és valóban lehetnek helyzetek, amikor hasznos – például rövid futamidőnél, pontos törlesztéssel, rejtett díjak nélkül. De a legtöbb esetben a vásárló mégis megfizeti a hitel árát, csak közvetett módon. A novemberi és decemberi vásárlási lázban könnyű elveszíteni a kontrollt, hiszen minden reklám a gyors döntésre ösztönöz.
