Eltérő lehet a jegybankok reakciója a háború okozta energiaársokkra

Az energiaársokk világszerte inflációs nyomást okoz, miközben a magas energiaárak – ha tartósan velünk maradnak – a visszaeső fogyasztáson és a növekvő bizonytalanságon keresztül a reálgazdaságot is lassíthatják. Mindez akkor történik, amikor a jegybankárok már azt hitték, hogy végre győzhettek az infláció elleni küzdelemben, és számos jegybank kamatcsökkentési ciklusban volt, vagy a végén járt.

A héten valódi jegybanki kamatdöntési dömping zajlott, szinte az összes nagy globális jegybank ülésezett, és egyik ülésen sem történt meglepetés. Az ausztrál jegybank kivételével, ahol emelték az irányadó kamatot, a többi jegybank a kamatok változatlanul hagyása mellett döntött. A kommentárok és a frissített gazdasági előrejelzések alapján a jegybankok a korábbiakhoz képest magasabb inflációs pályát várnak. A gazdasági növekedésre vonatkozóan azonban eltérő irányú módosításokat tettek közzé: 

• míg a Fed felfelé emelte GDP-növekedési várakozását,
• az EKB lefelé módosította. 

Mégis, ilyen eltérő gazdasági pálya mellett is lehet, hogy végül az EKB kényszerül kamatemelésre. Az európai gazdaság kitettsége a közel-keleti energiára és nyersanyagokra ugyanis jóval erősebb, mint az amerikaié.

Míg az EKB kizárólag az inflációs céljára fókuszálhat, a Fed a kettős mandátuma miatt nem reagálhat csak az inflációs sokkra, hiszen a munkaerőpiaci folyamatokat is figyelembe kell vennie. A piaci kamatvárakozások jelentősen megváltoztak: míg a Fed esetében korábban több kamatvágás is be volt árazva 2026-ra, ezt már nem várja a piac. A BoE esetében korábban két, egyenként 25 bázispontos kamatvágást, most viszont két emelést áraz a piac. Az EKB esetében már valamivel több mint két 25 bázispontos emelést áraz a piac az idei évre. Természetesen a háború időbeli lefutása és a Hormuzi-szoros esetleges megnyitása segíthet az olaj- és gázárak csökkenésében, illetve az inflációs nyomás enyhülésében, így ezek a kamatemelési várakozások gyorsan kiárazódhatnak.