A CSOK Plusz hozhatja el az új csúcsot a lakáshitelpiacon

Nagyon meglepő lenne, ha az idei év nem hozna új kihelyezési rekordot a lakáshitelek piacán, és a jó teljesítményben fontos a szerepük a támogatott konstrukcióknak is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybanki statisztikák szerint 2024 első tíz hónapjában összesen 1121,3 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a háztartások és a hitelintézetek, ami csaknem a két és félszerese az egy évvel korábbi – egyébként rendkívül alacsony – volumennek. Az eddigi éves csúcsot pedig 2021 hozta, akkor éppen 1303 milliárd forint felett zárt a lakáshitelpiac: ez azt jelenti, hogy a korábbi rekord megdöntéséhez két hónap alatt nagyjából 182 milliárd forint értékű új szerződést kellene szállítani. Erre pedig az eddigi számok alapján minden esély adott, hiszen az első tíz hónap bő 112 milliárdos havi kihelyezési átlagot hozott.

Az MNB statisztikáiból ugyanakkor az is kiderül, hogy a tíz hónap alatt elért, bő 1100 milliárdos új szerződéses összeghez nagyban hozzájárultak az állami támogatás mellett elérhető, az otthonteremtés megkönnyítését célzó konstrukciók: ezekből összesen 291,2 milliárd forintnyit helyeztek ki október végéig a bankok, ami az összes megkötött szerződés 26 százaléka. A 2024-ben kihelyezett támogatott lakáshitelek legnagyobb részét pedig a CSOK Plusz adta, amellyel évi 3 százalékos kamat mellett juthatnak akár 50 millió forintnyi finanszírozáshoz a családalapításra készülő házaspárok. A támogatott lakáshitelek új kihelyezéseken belüli aránya az utóbbi éveket vizsgálva csak 2022-ben volt magasabb: akkor kiugróan nagy, közel 40 százalékos súlyt értek el, ami a jegybank Zöld otthon programjához kapcsolódó hitelek kihelyezéseivel volt magyarázható.

A lakáshitelpiac jó teljesítményéhez persze a támogatott konstrukciókon kívül a piaci feltételű kölcsönök is kellettek. Az utóbbiak iránti keresletet nagyban fűtötte, hogy a 2022-es, 2023-as csúcsok után olvadni kezdtek a piaci lakáshitelek kamatai, és ma jellemzően évi 6 és 7 százalék között alakulnak. A verseny ráadásul igen intenzív a bankok között: a mára megszokottá váló, a kezdeti költségek elengedésére épülő akciók mellett egyre gyakoribbá váltak a különböző kamatkedvezmények, illetve az egyszeri jóváírási akciók is a bankoknál.

Ezzel összefügg, hogy idén az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg is látványosan megugrott a lakáshiteleknél: miközben 2022 első tíz hónapjában még 13,1 millió, 2023-ban pedig 10,7 millió forint környékén alakult, az idén október végéig megkötött szerződéseknél már meghaladta a 17,7 millió forintot. Az átlagos hitelösszeg megugrásában persze fontos szerepe lehetett a CSOK Plusznak is.

A lakáshitelek piaca nemcsak az új szerződések összegénél, hanem az állománynál is sorra döntögeti a rekordokat. A jegybank adatai szerint az idén október végén a lakáshitel-portfólió mérete már meghaladta az 5552 milliárd forintot, ami 11,6 százalékos növekedést tükröz éves alapon – és természetesen új rekord is. 

A kilátásokat illetően pedig igen optimisták a piaci szereplők: 2025-re is stabilan erős keresletet várnak, amelyhez változatlanul hozzájárulnak a támogatott konstrukciók. Az utóbbiaknál mindenképpen jót tehetnek a keresletnek a CSOK Plusznál életbe lépő változások, de közvetett módon hozzájárulhat a piac teljesítményéhez a munkáshitel megjelenése, illetve a babaváró kölcsönnél érvényes felső korhatár megemelése is.