Kiderült, megváltoztatták a csok pluszt – itt vannak a részletek

Az éjszaka megjelent a Magyar Közlönyben egy jogszabály , ami módosítja, pontosítja a csok plusz szabályait. Nehéz helyzetbe kerülhettek azok, akiknél 2023. év végén olyan koraszülött baba érkezett, aki 2024-ben kellett volna alapesetben megszületnie. 

A családnak ugyanis azzal is szembesülnie kellet, hogy a csok plusz kapcsán nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen az idő előtt érkezett baba nem minősülhet vállalt gyermeknek. A mostani módosítás keretében ugyanis ezen párok a 2024. január elseje és a módosítás hatálybalépését követő 60. nap között (a hatálybalépést követő 60. nap 2025. 02. 10.) benyújtott igényléseinél a fent nevesített baba vállalt gyermeknek minősül.

A Bankmonitor cikke szerint az új igényléseknél alapvetően további baba vállalása nélkül is felvehető a kölcsön. A kérdéses gyermek után a törlesztési kötelezettség két éves szüneteltetését már ki lehet használni. Illetve egy további baba születésével a család már a 10 millió forintos tartozáselengedésre is jogosult lehet.

A portál értelmezése alapján a múltbeli igénylésekre is érvényes ez a lehetőség, hiszen elképzelhető, hogy egyes családok további baba vállalásával felvették a csok pluszt ebben a helyzetben már korábban. Számukra előny, hogy a fent említett koraszülött babára már kérhető a törlesztési moratórium, illetve újabb gyermek születésekor már náluk is életbe lép a tartozáselengedés.

Alapvetően a kedvezményes kamatért és tartozáselengedésért cserébe számos feltételt kell teljesítenie az igénylőknek, ráadásul ezek egy részének utólag, a futamidő alatt kell megfelelni.

• Nem értékesíthető az ingatlan,
• nem engedhető át más használatába a lakás,
• nem lehet elbontani az épületet,
• életvitelszerűen az adott lakásban kell lakni.

Itt a jogszabály bevezet néhány könnyítést. A legfontosabb talán a határidőkre vonatkozik. Eddig a kölcsön teljes futamideje alatt – ez jellemzően 20-25 szokott lenni – meg kellett felelni a feltételeknek, a jövőben egy 10 éves időszakban vizsgálják ezeket az elvárásokat. Eddig például komoly következménnyel járt volna az, ha valaki a hitel felvételét követő 12. évben elköltözik a kérdéses lakásból. A jövőben a futamidő hosszától függetlenül ezzel nem lesz probléma.

Az ingatlan értékesítésénél is van egy új könnyítés. A lakást eddig is el lehetett adni és a kormányhivatal engedélyével a tartozáselengedést és az addig kapott kamattámogatást meg lehetett tartani, át lehetett vinni egy másik ingatlanra. Ugyanakkor ez a lépés a hitel teljes visszafizetésével, végtörlesztésével járt együtt. (Vagyis az addig kapott támogatásokat meg lehetett tartani, de a kamatkedvezmény megszűnt.) A jövőben az előtörlesztésre, végtörlesztésre nem lesz szükség ilyen fedezetcsere, ingatlancsere esetén. Az viszont nem egyértelmű, hogy ebben a helyzetben a kedvezményes 3 százalékos kamat megmarad-e. Ha nem, akkor azért felmerülhet, hogy érdemes-e megtartani normál, mintegy 7-8 százalékos kamat mellett a csok pluszt.

A lakáshasználat átengedésében is van egy változás. Közeli hozzátartozó eddig is használhatta a kérdéses ingatlant. A jövőben engedélyezett az is, hogy a közeli hozzátartozó lakóhelyet, tartózkodási helyet létesítsen a támogatott ingatlanban.

Mi lesz a tartozáselengedéssel, ha nem éri el a fennálló tartozás a 10 millió forintot?

A jogszabálymódosítás számos speciális élethelyzetre kitérve pontosítja a tartozáselengedés szabályait. Alapvetően a futamidő alatt született második gyermektől minden baba esetén 10-10 millió forintot elengednek a fennálló tartozásból. Ha a baba érkezésekor, a tartozáselengedés igénylésekor nem éri el a fennálló tartozás a 10 millió forintot, akkor a fennálló tartozás erejéig használható ki a lehetőség.

De előfordulhat két speciális eset:

• elképzelhető, hogy a tartozáselengedés igénylésekor még elérte 10 millió forintot a fennálló tartozás, de a támogatás folyósításakor már nem. Ebben az esetben a fennálló tartozást előtörlesztik és a 10 millió forintból fennmaradó összeget az adós megkapja bankszámlájára, vagy postai úton. 
• Az is elképzelhető – elsősorban szakaszos folyósítású építési hiteleknél –, hogy az aktuális fennálló tartozás nem éri el a 10 millió forintot, de még nem hívta le az adós a teljes összeget. Ebben a helyzetben az aktuális fennálló tartozást visszafizetik és a 10 millió forintból fennmaradó összeg a következő részlet lehívásakor, folyósításakor kerül elszámolásra. Vagyis azt utólag törlesztik be a hitelbe.

Bezárul egy kiskapu a meglévő ingatlanok esetében

A csok plusz esetében a vételárra van egy korlát:

• Első közös lakás esetén a vételár nem haladhatja meg a 80 millió forintot.
• Nem első közös lakás vásárlása esetén a vételárkorlát 150 millió forint.

Utóbbi esetben azonban elvárás, hogy a meglévő, vagy korábban meglévő ingatlan értékét, eladási árát be kell forgassa az adós az új vásárlásba, építésbe. Vagyis legalább ekkora önerővel rendelkezni kell.

Speciális helyzet azonban az, ha a korábbi épületet ingyen elajándékozták, vagy elbontották. Ebben az esetben a jogszabályváltozás azt írja elő, hogy a kérdéses épület forgalmi értékének megfelelő összeget kell legalább a családnak önerőként biztosítania. (Korábban az ajándékozás egyfajta kiskapu volt a beforgatási kötelezettségre vonatkozóan.)

Egy átmeneti könnyítés alapján 2025. december végéig akkor is megkaphatja a pár a csok pluszt, ha a feleség elmúlt 40 éves. Ebben az esetben már legalább 12 hetes terhesnek kell lennie, vagy az örökbefogadásról az azt engedélyező gyámhatósági határozattal kell rendelkezniük. A módosítás az örökbefogadás esetén egy újabb könnyítést tesz: elegendő lenne az örökbefogadásnál az előterjesztett kérelem is. A jogszabály pontosítja mi történik akkor, ha a hitelügyletből a gyermekvállalás teljesítése előtt kikerülne az egyik fél. Ebben a helyzetben gyakorlatilag nem teljesítettnek tekinthető a gyermekvállalás és az addig kapott kamattámogatást büntetőkamat mellett vissza kell fizetni.