Munkáshitel: itt vannak az első számok – erősen kezdett a kamatmentes konstrukció
Erős első hónapot hozott a január elejétől elérhető munkáshitel – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett adataiból.
A jegybank statisztikái szerint már a támogatott konstrukció történetének első hónapjában 2422 kérelem jutott el a szerződéskötésig, az új szerződések összege pedig elérte a 9,4 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy a támogatott konstrukciót igénylő fiatalok döntő többsége teljesen kihasználta a konstrukció nyújtotta kereteket: az egy szerződésre jutó 3,88 millió forint alig maradt el a jogszabályban meghatározott 4 millió forintos plafontól. A februári hónap pedig – az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint – még jobban alakulhatott a munkáshitelnél: ennek az lehet az oka, hogy a konstrukció indulása utáni néhány hétben még sokan a pontos feltételeket mérték fel, vagyis az érdeklődőknek csak egy kisebb része juthatott el a tényleges szerződéskötésig.
Nagyon vonzók a munkáshitel feltételei
A munkáshitelt övező erős érdeklődés egyáltalán nem meglepő: a 17 és 25 év közötti, dolgozó fiatalok által igényelhető konstrukció kamatmentes, az igénylőknek mindössze az állami kezességvállalás hitelösszegre vetített 0,5 százalékos költségével kell számolniuk. Ennek nyomán a maximális, 10 éves futamidőt, és a négymilliós hitelösszeget feltételezve 35 ezer forint a havi törlesztőrészlet, amely egy pályakezdő, vagy pályája elején járó fiatal számára sem jelent vállalhatatlan terhet. A munkáshitel kamatmentesség melletti legnagyobb vonzereje pedig a szabad felhasználás lehetősége: a kölcsön bármilyen célra fordítható, így – bizonyos feltételekkel – beszámítható lakáshitel önerejeként, de használható meglévő hitelek kiváltására is. Mindezek – és az első hónap számai – alapján egyáltalán nem tűnnek túlzónak a 2025-re vonatkozó, százmilliárdos nagyságrendű új kihelyezést prognosztizáló várakozások.
Az MNB adatai szerint egyébként a teljes lakossági hitelpiacon nagyon erősen alakult az évkezdet: több terméknél is rekordszintű, vagy ahhoz közeli volt a kereslet. Ezek közé tartoztak a lakáscélú hitelek is, amelyeknél egyetlen hónap alatt közel 125 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók: ekkora volumenre az utóbbi években nem akadt példa az első hónapban. A személyi kölcsönöknél szintén nagyon jól kezdődött az év: a 74 milliárd forintnyi új szerződés 44 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A babaváró hitelnél viszont viszonylag szerény volt az érdeklődés az év elején, a 16,4 milliárd forintnyi új szerződés valamivel alacsonyabb az elmúlt hónapokban megszokott 20 milliárd forint környéki volumennél. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szintén nem hozott rendkívüli érdeklődést a január, igaz, a 6,6 milliárdos szerződéses összeg még így is közel 30 százalékos ugrást tükröz az egy évvel korábbihoz képest.
Dőlnek a rekordok, újabb erős év várható a hitelpiacon
Az erős hitelpiaci kereslet nyomán sorban dőlnek a rekordok a lakossági hitelállománynál is: a teljes portfólió mérete az első hónap végén már meghaladta a 11 161 milliárd forintot, ami közel 10 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelek állománya szintén új csúcsra, 5726,3 milliárd forintra ugrott az év első hónapjában, ami közel 14 százalékos emelkedést tükröz éves alapon. Hasonló a helyzet a személyi kölcsönöknél is, ahol egyetlen év alatt 14,5 százalékkal, 1550 milliárd forint közelébe hízott a portfólió.
Az erős januári kezdés nyomán okkal lehet számítani arra, hogy a rekordokat hozó 2024. után az idei év is erős lesz a lakossági hitelpiacon: a két húzótermék pedig változatlanul a lakáshitel és a személyi kölcsön lehet. Az új támogatott konstrukcióként megjelent munkáshitel új kihelyezései pedig a fogyasztási hitelek piacát – illetve portfólióját – gyarapítják majd.
