Hihetetlen tempót diktált tavaly a lakossági hitelpiac

Eddigi történetének egyik legjobb évét zárta 2024-ben a lakossági hitelpiac: a lakáshiteleknél és a személyi kölcsönöknél is rekordot döntött az új kihelyezések összege, miközben új csúcsra emelkedett a háztartások hiteleinek állománya is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett adataiból.

A fogyasztási hiteleknél összesen 1294,2 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami szintén erőteljes, 31,5 százalékos emelkedést tükröz a 2023-ban elért mennyiséghez képest. A lakáshiteleknél elért újabb rekordban jelentős szerep jutott a lakástámogatási rendszer átalakításának: a múlt év januárjában bevezetett CSOK Plusz miatt jelentősen nőttek a támogatott lakáshitelek folyósításai is, nagyjából minden negyedik frissen kihelyezett forinthoz kapcsolódott állami támogatás.

Fogyasztási hitelek: a személyi kölcsönök húzták a piacot

A fogyasztási hitelek új szerződéseinél elért gyors növekedésben meghatározó szerep jutott a 2024-ben szintén új rekordot hozó személyi kölcsönöknek: ezeknél 819 milliárd forintos volument mutatott ki a statisztika, ami jóval több, mint a másfélszerese az egy évvel korábbinak, de messze meghaladja az eddigi, 2019-ben beállított, 558,7 milliárdos csúcsot is. 

A személyi kölcsönök iránti erős keresletet több tényező is támogatta: így a reálbérek folyamatos növekedése, az online igénylés terjedése és a felvehető hitelösszegek emelkedése is használt a piacnak. A babaváró hitelnél – a megelőző évekhez hasonlóan – tovább csökkent a folyósított kölcsönök összege 2024-ben, ám a mérséklődés üteme jelentősen lassult: a tavaly megkötött, nem egészen 260 milliárd forintnyi új szerződés nagyjából 4 százalékos elmaradást tükröz a 2023-as volumenhez képest. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig minimális, inkább stagnálásnak beillő növekedést regisztrált a jegybank, 91,5 milliárdos szerződéses összeg mellett.

Csaknem a tizedével gyarapodott a lakossági hitelportfólió egy év alatt, dőlnek a rekordok

A főként a lakáshitelek és személyi kölcsönök által fűtött kereslet hatásai jól látszanak az MNB által közzétett állományi adatokon is. Ezek szerint december végére új csúcsra, 11 100 milliárd forint fölé nőtt a lakossági hitelek állománya, ami 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlag feletti állománybővülést regisztrált a jegybank a lakáshiteleknél, amelyekből már közel 5665 milliárd forintnyi szerepel a pénzügyi szolgáltatók könyveiben, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Új csúcsra ugrott az év végére a személyi kölcsönök állománya is, miután több mint 14 százalékkal, 1533,7 milliárd forintra hízott. A babavárónál viszont egyre lassabban emelkedik a kimutatott állomány, ám a decemberi 2177 milliárdos mennyiségre sem volt példa korábban.

A személyi kölcsönök és a lakáshitelek dominanciája nyomán átalakulóban van a lakossági hitelportfólió összetétele is: a lakáshitelek részesedése például 49,4-ről 51 százalékra ugrott egyetlen év alatt, de a személyi kölcsönök súlya is bő fél százalékpontnyival, 13,8 százalékra emelkedett 2024-ben. A babaváró részesedése viszont már 19,6 százalékra olvadt a bőven 20 százalék feletti csúcsokról, a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya pedig már alig haladja meg a 6 százalékot a teljes portfólióban. 

Jók az idei kilátások is a lakossági hitelpiacon

A lakossági hitelpiacon várhatóan az idén is fennmarad a jó teljesítmény, hiszen a keresetek és a lakossági fogyasztás további emelkedése tovább fűtheti a keresletet. Ráadásul új elemként januárban megjelent a piacon a dolgozó fiatalok életkezdését támogatni hivatott munkáshitel is, amely egymagában százmilliárdos nagyságrendű friss keresletet generálhat a fogyasztási hitelek piacán.