Szeptemberben irányt válthat a forint
Megmozgatta a forint piacát kedden a Magyar Nemzeti Bank: az alapkamat 0,6 százalékon tartása mellett több olyan bejelentést is tett, amelyek előbb gyengítették, majd erősítették a hazai fizetőeszközt. Az euró kurzusa kedd reggel 351,9 forintról indulva egész nap gyengült, néhány ügylet 354 forint feletti euróárfolyamon is köttetett a devizapiacon – ilyen magasságra július közepétől nem volt példa. A nap végére megnyugodtak a kedélyek, és a kurzus visszatért a 352-es szinthez. Az euró–forint kurzus a hónap közepén még 345-ön állt, az ING elemzői szerint a forint elmúlt hetekben tapasztalt gyengülését az infláció megugrása és a negatív reálkamat okozta.
A legfontosabb üzenet, ami a forint árfolyamára negatívan hatott kedden, az a jegybanki kötvényvásárlások heti összegének a megemelése az eddigi, átlag 15 milliárd forintról 40 milliárd forintra.
A megemelt volumenű kötvényvásárlások ugyanis pluszpénzt eredményeznek a piacon, ami értelemszerűen a gyengíti a forintot.
Igaz, az MNB azt is jelezte, hogy az extra likviditást sterilizálni fogja, ez pedig már árnyalja a képet.
Némi meglepetésre a jegybank elemzői háttérbeszélgetést is tartott kedden, amelyen Virág Barnabás, az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy nincs tér az alapkamat csökkentésére – a határozott üzenet pillanatokon belül megjelent az euró–forint grafikonon, az akkor még 354-en álló jegyzés körülbelül egy óra alatt 352-ig süllyedt.
A nagy kérdés most az, hogy mi követi a keddi volatilis kereskedést. Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője a Világgazdaságnak elmondta, véleménye szerint
a 350-es egyensúlyi szint közelében maradhat az árfolyam, folytatódhat a nyár elejétől látható sávos kereskedés a 343–357 közötti zónában.
Pálffy szerint a befektetők a forint piacán vélhetően kivárásra rendezkednek be, és a szeptemberi makrogazdasági adatok alapján döntenek új pozíciók felvételéről. Hozzátette, hogy a mostani időszakban alacsony a likviditás az euró-forint piacon.
A Raiffeisen szakértője úgy látja, a kötvényvásárlások heti szintjének emelése racionális és valamilyen szinten a piaci szereplők által várt döntés volt. Az erről szóló bejelentéssel az MNB elébe ment annak, hogy a vártnál nagyobb GDP-visszaesés és a szintén negatív meglepetést okozó júliusi inflációs adat láttán esetleg elbizonytalanodjanak az állampapírpiaci befektetők. Ennek jelei egyelőre nem mutatkoznak, a tízéves magyar államkötvény másodpiaci referenciahozama 2,3 százalékon állt tegnap, augusztus 14-én, a GDP-adat közzétételekor pedig 2,2 százalékon.
Minden további mozgás az euró-forint jegyzés alakulásában adatfüggő
– véli a szakértő –, hozzátéve, hogy
az MNB egy nem kívánt forintgyengülést ellensúlyozni tudna például azzal, ha a betéti tendereken nem a 0,6 százalékos alapkamatot, hanem annál magasabbat kínálna.
Kapóra jön a forintnak az is, hogy jelenleg globális a kockázatkeresés, a befektetők aktívak a feltörekvő piacok tőzsdéin is, emellett az amerikai indexek szintén csúcsközelben tartózkodnak.
A technikai elemzések szerint, ha a forint gyengül a következő napokban, akkor elérhető a 355,86-os szint is. Pálffy szerint, ha valóban a hazai deviza gyengülését hozzák el a következő hetek, akkor sem várható a 360-as szint áttörése.
