Eldőlt: Vége Matolcsy képletének, ami gigantikus megszorítást hozott volna

A jövő évi költségvetés tervezete nem felel meg a stabilitási törvény most életbe lépő adósságképletének – állapította meg a Költségvetési Tanács a 2016-os költségvetési törvénytervezetről szóló véleményében.

A Kovács Árpád vezette testület – amelynek tagja még Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank, és Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke – elemzése szerint a hatályba lépő adósságképlet alapján a kormány által feltételezett makrogazdasági pálya mellett az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne, miközben a költségvetési tervezet szerinti nominális növekedés 3,3 százalék. Vagyis 700 milliárdos megszorítást kellene véghez vinni azonnal, ami a KT szerint nehezen kiszámítható következményekkel járna. (Egy ilyen sokkhatás akár a teljes gazdasági növekedést is eltüntetheti – a szerk.) Ezért a KT szerint vagy módosítani kell az adósságképletet, vagy el kell törölni azt. A képletet még Matolcsy György gazdasági minisztersége alatt fogadták el, de szakértők már akkor felhívták a figyelmet, hogy túl nagy szigort ír elő a szabály.

A Világgazdaság már korábban rámutatott, hogy súlyos megszorításokat kellene végrehajtania a kormánynak, ha nem akarja megszegni a stabilitásról szóló törvénybe foglalt, január elsejével életbe lépő (2016-tól alkalmazandó) adósságszabályát. Számításaink szerint az adósságképlet teljesítéséhez a jövőre 2 százalékra tervezett hiány helyett fél százalék alatti deficitet kellene elérni.

Éppen ezért a legvalószínűbbnek az tűnt, hogy módosítják a sokszor prociklikus gazdaságpolitikára kényszerítő adósságképletet, vagy egyszerűen néhány évvel későbbre halasztják az alkalmazását. A KT kiemeli, úgy kellene módosítani az adósságszabályt, hogy összhangban legyen az államháztartás stabilitásával és a növekedés fenntarthatóságával. A stabilitási törvény alapvetően kétharmados jogszabály, ám  az adósságképlet nem az: egyszerű többséggel módosítható.

Ezen kívül a Kölstségvetési Tanács szerint nincs komoly baj nincs a büdzsével. Mivel idén magas maradhat a gazdasági növekedés, amely jövőre is kitarthat, így nincsenek nagy kockázatok. A KT szerint az idei gazdasági növekedést támogathatja a kedvező külső környezet és a belső fogyasztás. Utóbbit a banki elszámoltatás hatása (1000 milliárd kerül a háztartásokhoz), a devizahitelek megszűnése és a bruttó bérek emelkedése, valamint a javuló munkapiaci folyamatok támogathatják.

Az idei 2,4 százalékos hiánycélt a KT teljesíthetőnek látja, amit segít az is, hogy a strukturális átalakítások miatt a kiadások – mindenekelőtt a társadalmi és szociális juttatások, figyelembe véve a közmunkát is – a GDP-től elmaradva bővülnek. A növekedésben egyelőre nincs törés, miközben az adó- és járulékbevételek 2015-ben magasabbak lehetnek a tervnél az online kasszák és az EKÁER miatt is.

Az idei 3,1 százalék után jövőre 2,5-tel nőhet a GDP, amelyben nagy szerepet játszik, hogy a háztartások fogyasztása 3,6 százalékkal nőhet - értett egyet a kormányzati jóslatokkal a KT. A makrogazdasági pályával nincs baj a tanács szerint: a jövőre várt növekedési ütem konzervatívnak látszik, de csak akkor lesz minden rendben, ha a beruházási ráta nem mérséklődik jelentően azt EU-források átmeneti csökkenése miatt. A tervezett 2 százalékos hiánycél összhangban van a konvergenciaprogrammal, és egy százalékponttal alacsonyabb a maastrichti küszöbértékénél. Szerintük a hiányra vonatkozó kritérium akkor is teljesül, ha a gazdasági növekedés lassabb lesz – vagyis a túlzottdeficit-eljárás veszélye távolról sem fenyeget bennünket.

A tanács úgy látja, az „egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” nincsenek alátámasztva, ezért egyetértenek azzal a határozattal, amely szerint csak a bevételek realizálódásakor kezdődjenek el az abból finanszírozandó beruházások (tavaly ezt épp ők javasolták). A kormány 93 milliárd forintot vár ezen a soron jövőre, ami 45 százalékkal kevesebb, mint az idei ingatlaneladásokból várt bevétel, de kiemelik: az ehhez kapcsolódó beruházások óvatos tervezése indokolt.

Van ugyan néhány kockázat a költségvetésben, ezt azonban a KT szerint ellensúlyozza, hogy az Országvédelmi Alapot több mint kétszeresére növelik az ideihez képest. Ezen felül képeznek egy 35 milliárdos stabilitási tartalékot, amelyet csak októbertől használhatnak fel. A világgazdasági növekedés bizonytalansága, a politikai válságterületek és más tényezők miatt azonban még 70 milliárdra tervezett Országvédelmi Alap növelését is jónak tartaná a tanács. Hozzáteszik azt is, hogy a kiadások növelésének tervezésénél óvatosság érzékelhető: a jövő év második felétől újonnan csak a kormánytisztviselőkre terjesztik ki az életpályamodellt.

A KT a társasági adónál és az szja-bevételeknél bizonytalanságot lát 2016-ban. Utóbbinál több pénzt vár a kabinet, mint amennyivel növekedhet a bruttó bér. Ugyanakkor a kamatkiadások 65 milliárddal mérséklődnek, és az uniós forrásbevonás csökkenése miatt 135 milliárddal kevesebb társfinanszírozás kell. Viszont az uniós forrásból megkezdett programok hazai pénzből való befejezése 300 milliárddal terheli a büdzsét jövőre. Így összességében elérhetőnek tartják a 2 százalékos költségvetési hiánycélt.

Felidézte, hogy az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza. Márpedig ez problémát okoz, ha jó a növekedés és alacsony az infláció - jegyezte meg.

Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az adósságszabály szerint olyan mértékű - 700 milliárd forintos - korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna.

Megjegyezte: láthatóan a gazdasági növekedés megalapozza azokat a feltételeket, amelyek kiegyensúlyozottabb, csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal bíró költségvetést biztosítanak.

Felidézte, hogy az alaptörvényben szabályozott az államadósság arányának csökkentése, azonban a részletszabályokat tartalmazó feles törvényben szereplő bonyolult képlet nem arányokat ír elő, hanem az államadósság növekedésének nominális értékét korlátozza. Márpedig ez problémát okoz, ha jó a növekedés és alacsony az infláció - jegyezte meg.

Kovács Árpád hangsúlyozta, hogy az adósságszabály szerint olyan mértékű - 700 milliárd forintos - korrekcióra lenne szükség, amely felesleges növekedési áldozattal járna.

Megjegyezte: láthatóan a gazdasági növekedés megalapozza azokat a feltételeket, amelyek kiegyensúlyozottabb, csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal bíró költségvetést biztosítanak. Eldőlt: bukik a képlet "A kormány kezdeményezni fogja a stabilitási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erőteljesebben támogató költségvetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn. Hétszázmilliárdos megszorítást kellene végrehajtania a kormánynak a Költségvetési Tanács szerint -->