Meghagyják a SZÉP-kártyát?

Ilyen tartalmú kormánydöntés előkészítéséről a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) nincs tudomása – igyekezett cáfolni a Világgazdaság kérdésére a kormányzat turisztikai szerve a Magyar Nemzet azon értesülését, hogy 2018-tól megszűnne a SZÉP-kártya. Valójában persze ilyen tervről az ügynökségnek egyelőre nem is kell tudnia. A döntést a parlament hozza, valamikor várhatóan jövő tavasszal, és az ráadásul nem turisztikai, hanem adójogi a határozat: a kérdés, hogy a személyi jövedelemadó 2018-as kialakításakor változtassanak-e tovább a cafeteria rendszerén, és ha igen, mit. Az azért nem elképzelhetetlen – több okból sem –, hogy egy ilyen átalakításra sor kerül, ahogyan az sem, hogy ennek akár áldozatául essen a SZÉP-kártya.

A cafeteria-rendszer jövő évi változásaiban egyedül a SZÉP-kártyára fizetett maximum évi 450 ezer forint maradt meg a kedvező adóteherrel adható juttatások között. Míg itt (az évi százezer forintos készpénzjuttatással azonosan) a munkáltatónak 34,5 százalékos adót kell fizetni, addig a többi hagyományos cafeteriaelem esetén emelkedik az adó. Az Erzsébet-utalvány, az üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, a képzési költségek átvállalása vagy az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás után mind-mind közel 50 százalékos adót kell fizetni. Ami persze annyit jelent, hogy ezek a lehetőségek nem szűnnek meg, de jóval kevésbé éri majd meg őket igénybe venni – azért is, mert közben számtalan adómentes juttatással is kiegészült a rendszer (ilyen a lakbértámogatás vagy az egészségügyi szolgáltatások kifizetése). Az adókülönbség viszont azoknak a szolgáltatóknak biztos nem tetszik, amelyek a SZÉP-kártya piacán nem, de a többi juttatásén jelen voltak – vagyis sokan keresik az érvet ennek megszűntetésére.

A SZÉP-kártya jelentős előnyét – vagyis a korábbi adószint megmaradását – a kormányzat ugyanazzal indokolta, mint amiért létrehozták: a belföldi turizmusban betöltött szerepével. Az idén júliusig a SZÉP-kártyával 10,7 milliárdot költöttek el a vendéglátóhelyeken, ami ráadásul 6 százalékkal nagyobb összeg a megelőző évinél – szól az érv a rendszer fontossága mellett. Az összeg a teljes turisztikai bevételnek (216,1 milliárd) az 5 százalékát – a belföldinek körülbelül a 10 százalékát – teszi ki, ám a SZÉP-kártyás költések növekedési üteme az idén elmaradt a teljes bevétel emelkedésének 7,2 százalékos sebességétől. Így viszont nehéz arról beszélni, hogy a SZÉP-kártya tényleg meghúzná a turisztikai ipart – ráadásul a kártyákra tavaly 90 milliárd forint került kedvezményesen, amiből 82 milliárdot költöttek el. Vagyis: a kormányzat alsó hangon 13,5 milliárdos adóelőnyt ad azért, hogy 10 milliárd menjen a turizmusba – ez nem túl hatékony.

Az átalakítás lehetőségét is kinyitja, hogy a kabinet újra szeretné írni az összes adójogszabályt. Tállai András a Nemzeti Adókonzultáción jelentette be, hogy az adózás rendjéről szóló törvény egyszerűsítése után az alanyi szabályokat is szeretnék új formába rázni, hogy azok logikusabbak és áttekinthetőbbek legyenek (hiszen folyamatosan változtattak a paragrafusokon). Az újrakodifikáció azonban alkalmat ad arra, hogy a cafeteria-rendszert is másként rakják össze – akár 2018-tól is.