Növekedés kockázati tőkével

„Azoknak a cégeknek érdemes kockázati tőkéshez fordulni, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek, tisztán látják a versenyelőnyeiket, tudják, hogy miért jobbak ők, mint a versenytársaik” – mondta a Világgazdaságnak Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO ügyvezető partnere. Szerinte fontos az is, hogy egy olyan piacon dolgozzon a vállalat, amelyik növekszik a következő években.

Tudni kell, hogy mire kéri a pénzt a vállalakozó. „Annak nincs értelme, hogy tőkét kérjünk, de nem tudjuk, hogy mit csinálunk vele” – tette hozzá. „Amikor látjuk, hogy tényleg fel tudjuk gyorsítani a cégünk növekedését, akkor indokolt kockázati tőkéshez fordulni” – vélekedett.

A klasszikus területek, ahol manapság a kockázati tőkés szívesen fektet be, az az információs technológia, az infokommunikáció területe elsősorban – sorolta Horgos Lénárd. Szerinte ezeken a területeken könnyebb gyors növekedést elérni. „Szeretik a biotechnológiát, az egészségipart is a kockázati tőkések, de történnek befektetések hagyományosabb iparágakban is” – mondta a szakértő. Ott például arra adhatnak pénzt, hogy a vállalatok a hazai piacon már megfelelően működő modelljüket más országokba is átültethessék.

A kockázati tőkének több szegmense van. A magvető finanszírozás akár induló vállalkozásoknak is ad pénzt, ahol csak ötlet vagy prototípus van. A startupokat is finanszírozzák, ahol már a piacon van a termék, és ennek ad egy erőteljes lökést a kockázati tőke. A növekedési tőke több pénzt adhat – akár több millió eurót –, és azt szereti, ha van néhány 100 milliós, milliárdos bevétele a cégnek.

„A kockázati tőke mást finanszíroz, mint a bank” – mondta Horgos Lénárd. „Ha a bankhoz fordulunk, és kérünk 200 millió forintot marketingre, terjeszkedésre, új emberek felvételére, akkor azt mondja, hogy inkább gépre vagy eszközre adna pénzt, és fedezetet kér. A kockázati tőkebefektető elfogadja ezeket a célok, viszont tulajdonrészt kér a finanszírozásért cserébe.”

Horgos Lénárd hangsúlyozta, a bank vissza akarja kapni a pénzét, ha jól teljesít a cég, ha nem. A kockázati tőkebefektető adott esetben türelmesebb, ténylegesen tulajdonostársként fog működni. „A tapasztalatait átadja a cégvezetéshez, a növekedés teljesítéséhez is, ami néha nagyobb érték, mint a pénz” – tette hozzá.

Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere az üzleti reggelin a külpiacra lépés lehetőségeiről és az üzleti terv fontosságáról beszélt. „A stratégiai tervek legnagyobb kritikája az szokott lenni, hogy később nem válnak a napi működés részévé” – mondta a szakértő. A cégek az elemzéseket igazából nem használják, pedig csak akkor van értelme ezeknek, ha meg is valósulnak a tervek.

Gyurácz a tervezés készítése kapcsán hangsúlyozta: „A befektetőnek az az elfogadható üzleti terv, hogy ha visszakérdez, akkor tudunk megnyugtató választ adni. Ő ugyanis egyrészt növekedést szeretne, másrészt bizonyítékot arra, hogy a termék valakinek kelleni fog – és ezt szeretné viszontlátni a tervekben” – hangsúlyozta Gyurácz. Szavai szerint az üzleti terv egy-két kivételtől eltekintve nem szokott abban a formájában megvalósulni, ahogy le van írva. Ettől függetlenül nagyon fontos a megalapozottság, hiszen az átgondolásra, újratervezésre készteti a cégvezetést.

Gyurácz szerint mi a jó értelemben vett szakik országa vagyunk, vagyis azt hisszük, ha van egy jó termékem, akkor az eladja önmagát, de ez nem így van. „Ismerni kell önmagunkat és a versenytársakat is ahhoz, hogy tudjuk, miben vagyunk jobbak” – mutatott rá az M27 ABSOLVO partnere. „Meg kell fogalmaznunk azt, hogy mi a versenyelőnyünk.” Ha Henry Ford megkérdezte volna az embereket, hogy mit szeretnének, akkor nem autót, hanem gyorsabb lovakat kértek volna – mondta Gyurácz. Ugyanakkor az igényfelmérésnél nem arra kell rákérdezni, hogy kell-e valakinek a termékem, hanem hogy létező-e az a probléma, amit a termék megold.

Hangsúlyozta, a magyar vállalatok általában nincsenek piacvezető pozícióban külföldön, de a versenytársak gyengeségének kihasználása tipikusan a hazai vállalatok terepe. „Mi a jó és olcsó termékek országa vagyunk, pedig ilyen nincs: valami vagy jó, vagy olcsó. A cégeknek sokszor azért kell könyörögni, hogy ha Nyugat-Európába mennek, akkor emeljenek árat.” Sokan mondják, hogy nekem nincs versenytársam. A rossz hír az, hogy mindig van legalább egy-két helyettesítő termék. Ha pedig tényleg nincs versenytárs, akkor azon kell elgondolkodni, hogy van-e piac.