Új gazdaságpolitikát követnek a jegybankok
A koronavírus-járvány hihetetlen mértékben felgyorsította a gazdasági ciklus közelgő végét. A globális recesszió elkerülhetetlen – ellátási hiány, zuhanó kereslet, hirtelen szigorodó pénzügyi kondíciók. A fiskális és a monetáris politika összehangolt és agresszív válaszának az a célja, hogy a recesszió ne csapjon át mély gazdasági depresszióba.
A kormányok és a jegybankok előtt nagy kihívás áll: elkerülni a tömeges csődöket és a munkanélküliség ugrásszerű megemelkedését.
A fejlett államokban most véget ért, kivételesen hosszú gazdasági ciklusra jellemző a vállalati- és az államadósság erőteljes emelkedése, valamint az ultra-laza monetáris politika. A hitelezési ciklust a rekord alacsony szinten lévő kamatok és az eszközvásárlási programok nyújtották meg. Az elmúlt években a vállalati hitelek állománya rekordszintre emelkedett, főleg az Egyesült Államokban és Kínában. Az amerikai vállalatok óriási készpénzállományra tettek szert a pénzpiacokon, amelyet részvény-visszavásárlási programokra költöttek, valamint rekordszámú felvásárlást és összeolvadást finanszíroztak.
Ám a globális gazdasági növekedés kilátásai már az egészségügyi veszélyhelyzet előtt is gyengék voltak, hiszen a GDP növekedés a 2008-2009-es pénzügyi válság óta 2019-ben volt a legalacsonyabb.
Nem véletlen, hogy az Amundi eredeti várakozásai szerint a világgazdaság növekedési üteme idén alacsony szinten stabilizálódott volna.
Az elmúlt negyedévekben a gyenge globális növekedés ellenére a vállalati csődök aránya alacsony volt, köszönhetően az ultra-laza monetáris politikának, valamint a befektetők nyugalmának. A jelenlegi válság epicentruma a nem-pénzügyi vállalati szektor. A koronavírus-járvány, a zuhanó olajárak, a vállalatok csökkenő nyeresége, valamint a szigorodó pénzügyi feltételek nyomán várhatóan megemelkedik a csődök száma. Az Amundi elemzése szerint ennek mélysége kulcsfontosságú tényező lesz abban, hogy az egyes országok gazdasága mennyire gyengül meg. A nagy különbség a 2008-as pénzügyi válsághoz képest ebben mutatkozik meg a leginkább: az a bankokat és a pénzügyi intézményeket sújtotta, a mostani a termelő és szolgáltató vállalatokat, a nem-pénzügyi szektor cégeit érinti a leghátrányosabban.
A jegybankok a kialakult helyzetre új eszközökkel válaszoltak: korlátlan támogatást nyújtanak a piacoknak, hogy elkerüljék a likviditási válságot.
Az elmúlt időszakban a befektetők egyre inkább igyekeznek elkerülni a kockázatokat, jelentős tőke áramlott ki például a kötvényalapokból. A készpénzbe való menekülés fokozta az eszközárak elmozdulásait a kötvénypiacokon. A nagy központi bankok válaszul vállalati kötvényvásárlásokba kezdtek, igyekeznek támogatni a vállalati értékpapírokat. A kötvénypiac létfontosságú a cégek számára, innen finanszírozzák a járvány által okozott rövid távú likviditási hiányukat.
A jegybankok középtávú célja az államadósság monetizálása. A kormányok nagyarányú költségvetési élénkítésbe kezdtek, többek között közvetlenül, készpénzzel támogatják a háztartásokat, államilag garantált hitelkereteket nyitnak meg a vállalkozások felé.
A fejlett országokban így a költségvetési hiány a GDP 2-3 százalékáról 10 százalékra, vagy még a fölé is emelkedik.
Ha ezeket az állami mentőakciókat a hagyományos állampapírpiaci csatornákon keresztül finanszíroznák, az a kamatok erőteljes emelkedésével járna, ami megfojtaná a kibontakozó gazdasági növekedést. Így nincs más választás, mint (jegybanki vásárlások révén) teljesen monetizálni az államadósság növekményt.
Az Amundi várakozásai szerint a jegybankoknak a kötvényvásárlásokon keresztül igyekeznek lehorgonyozni az állampapírok hozamát, és előnyben részesítik a nagyvállalatokat, mert kulcsszerepet játszhatnak a fellendülésben, és fékezhetik a munkanélküliség emelkedését.
