BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszel miatt kell módosítani a magyar bankadót?

Nem azért írtuk alá az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást, benne a bankadó csökkentésével, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Nem azért írtuk alá februárban az EBRD-vel és az Erstével a megállapodást – amelynek része a bankadó csökkentése is a jövő évtől –, hogy jó pontot szerezzünk a bankoknál, hanem azért, hogy a hitelezés mértéke növekedjen – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a lapunk által rendezett Mit ér a vállalat, ha magyar? című konferenciáján. Varga rámutatott: ma a gazdasági növekedés a hitelezés bővülése nélkül valósul meg. „Reményeink szerint a bankadó csökkentése a hitelezés növekedésével jár” - tette hozzá.

A bankadó mérsékléséből azonban két pontot kifogásol az Európai Bizottság – mondta Varga Mihály. Egyrészt azt, hogy a kormány összesen 10 milliárd forintos adókedvezményt ad azoknak a bankoknak, amelyek a válság idején is növelték hitelezésüket. Varga szerint ezt az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítheti. A másik kifogásuk, hogy a magyar kormány a jelentős veszteséget elszenvedő bankoknak (főképp Ukrajnában és Oroszországban) szintén kedvezményt adnak. „Ha hozzá kell nyúlni a bankadóhoz, akkor annak ez lesz az oka” - fejtette ki.

„Mindez azonban nem szabad, hogy befolyásolja az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodást, amelynek része a bankadó csökkentése és a magyar állam tulajdonszerzése az Erstében – jelentette ki.

Emlékezetes, Andreas Treichl, az osztrák Erste Bank AG elnök-vezérigazgatója múlt pénteken kijelentette: ha a magyar kormány egyrészt a bankadócsökkentést ahhoz a feltételhez köti, hogy a kereskedelmi bankok növeljék hitelezésüket, másrészt a Quaestor-kötvényesek kártalanítását döntően ugyancsak a hitelintézetekre hárítják, akkor azt a februári szándéknyilatkozat megszegésének tekintik, s nem adnak el 15 százaléknyi leánybanki részesedést a magyar államnak.

Varga szerint a Queastor-ügy nem befolyásolja érdemben a megállapodást. „Ebben a kérdésben a magyar Alkotmánybíróság dönteni fog, és azt kérjük az Erste vezérétől is, hogy várja meg ezt a döntést” - mondta.

A magyar kormánynak továbbra is szándéka, hogy 15 százalékos részesedést vásároljon az Erstében – hangoztatta Varga. Szerinte a bank számára is bizalomnövelő tényező lehet az állami tulajdon szerzése.

Varga Mihály szavai alapján arra nem kell számítani, hogy változna a bankadó csökkentésének törvényben elfogadott mértéke, csupán az lehetséges, hogy a kedvezményekhez kell majd hozzányúlni. Jövőre a bankadó alapja már nem a 2009-es, hanem a 2014-es mérlegfőösszeg lesz, és a 0,53 százalékos mérték 0,31-re csökken. Ez 2017-ben tovább mérséklődik, a mérlegfőösszeg 0,21 százalékára.

Nem adják el a Richter- és a Mol-részesedést

A közeli jövőben az állam nem tervezi, hogy eladja részesedéseit magyar cégekben – mondta egy újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály a Világgazdaság konferenciáján. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, nem kell számítani arra, hogy a Richterben és a Molban meglévő tulajdonrészüktől mostanában megválnának.

A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását – mondta Varga Mihály.

A kormány sikeresnek tartja az OTP-részvények eladását – mondta Varga Mihály. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.