Hajszálrepedések az amerikai tojáslabdán

Vegyes érzésekkel várhatták a 102. szezon kezdetét a profi amerikaifutball-liga (NFL) rajongói. Egyrészt nagy öröm, hogy hét hónap után végre újra a pályán lehet látni a játékosokat (a bajnokság hivatalosan magyar idő szerint péntek hajnalban rajtolt a címvédő Tampa Bay Buccaneers és a Dallas Cowboys mérkőzésével, amelyet az előbbi, Tom Brady vezette alakulat nyert 31-29-re), másrészt viszont a sportággal kapcsolatos különböző problémák okoznak némi kellemetlen mellékízt a kiéhezett szájakban. 

A koronavírus-járvány a nagy sporteseményekhez hasonlóan az NFL-t sem kímélte, amely tavaly szintén kénytelen volt nézők nélkül levezényelni a bajnokság legnagyobb részét, a kieső óriási bevételek miatt pedig jobban összehúzni a nadrágszíjat.

 A liga és a csapatok összesen több mint 4 milliárd dollárt (1184 milliárd forintot) vesztettek a bevételeikből a 2020-as pénzügyi évben, ami 25 százalékos visszaesés az előző évhez képest, pedig eredetileg rekordévet vártak az elemzők. 

Ezek után nem meglepő, hogy alaposan megérezték a csapatok is a válságot, a kiesett jegybevételek és az egyéb, meccsnapi értékesítésekből származó pénzek elmaradása együtt már sok volt, ezért idén visszavágták a kötelező fizetési sapka plafonját. 198,2 millió dollárról (58,7 milliárd forintról) 182,5 millió dollárra (54 milliárd forintra) csökkent a játékosok fizetésére költhető maximális összeg. Ez az 53-as csapatlétszámot elnézve jelentős változásnak számít, több nagy nevű vagy az elmúlt években megbízhatónak nevezhető játékos vált hirtelen létszámfelettivé, és találta magát gyorsan az ajtón kívül.

A pénzügyi „trükközések” persze rögtön beindultak, sok csapat a határvonalakat a szerződések átalakításával – például a költségek későbbi évekre tolásával, elosztásával – próbálta kitolni, így a legtöbb játékos talált magának új csapatot, igaz, még a szezonkezdetkor is voltak olyan korábbi sztárfocisták, akik szabadon igazolhatnának bárhová, ha szükség lenne rájuk. 

Jövőre egyébként várhatóan valamennyivel 200 millió dollár fölé növekszik majd a fizetési keret, így lesz miből költeniük a csapatoknak. Ez már csak azért is így van, mert a liga számít a bevételek számottevő növekedésére. Egy év múlva például a nagy döntőre, azaz a Super Bowlra a félpercenkénti reklámár 5,5 millió dollárról (1,6 milliárd forintról) 6 millió dollárra (1,8 milliárd forintra) növekszik,

 de az alapszakasz tévés közvetítéseinél is bevételemelkedéssel terveznek az elemzők. A pénzügyi helyzet tehát – bár vannak kérdőjelek – egyelőre biztatónak tűnik, de a ligának egy másik jelentős problémával még nagyon is meg kell küzdenie, amely fenyegető fellegekkel borítja be az amerikaifoci egét. Ez pedig nem más, mint az egyre növekvő érdektelenség. 

A februári Super Bowl ugyanis 2007 óta a legrosszabb nézettséget hozta az Egyesült Államokban. A Tampa Bay Buccaneers és a Kansas City Chiefs összecsapásának nézettsége 96,4 millióval éppen csak megelőzi a 2007-es döntő számait, amikor 93,1 millió amerikai ült le a tévé elé a meccs miatt. Különösen aggasztó lehet a liga vezetői számára, hogy leginkább a fiatalok, a 25 év alattiak körében csökken rohamosan a sportág népszerűsége, hiába tesznek meg mindent a bevonzásukra. 

Az NFL egyre inkább épít az online jelenlétre, 2022-től pedig már a csütörtöki meccseket is lehet streamelve nézni az Amazonnal kötött megállapodás értelmében. Szintén fontos változás, hogy idén már nem 16, hanem 17 alapszakasz-mérkőzést játszanak a csapatok, amit megint csak bevételnövelésként és brandépítésként lehet felfogni. 

Kérdés, hogy ez mire lesz elég, a szabályok folyamatos puhításával és változtatásával ugyanis egyre hangosabbak azok a vélemények, hogy éppen a játék szórakoztató faktorát ölik ki a sportból – még ha sok esetben érthető is a biztonságos játékra való törekvés –, például idén már azért is büntetés jár, ha valaki egy szép szerelést vagy egy ügyes elkapást látványosan megünnepel. Ha pedig nincs öröm a játékban, akkor hamarabb felszínre kerülnek azok a bizonyos hajszálrepedések is a tojáslabdán.