A dollár árfolyama miatt nehéz helyzetbe kerülhet a legrangosabb magyarországi teniszverseny – tudta meg a VG. Kérdésünkre a Honvédelmi Minisztérium azt írta, hogy a 2019-ben megjelent kormányhatározat szerint az állam évente 900 ezer dollárnak megfelelő forintösszegű támogatást biztosít a Hungarian GP nevű WTA-tornának 2023-ig. A minisztérium közölte, a támogatás a tárgyévi költségvetési törvény tervezésekor, a Pénzügyminisztérium által megállapított árfolyamon lett meghatározva az előirányzaton, és ennek megfelelően került folyósításra.

Budapest 20220714 Tenisz Budapesti  WTA torna Foto Nemzeti Sport - Török Attila   A képen:   Stollár Fanny , Babos Tímea  Bondár Anna , Udvardy Panna
Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport

A költségvetési törvényben viszont 2021 májusában úgy számoltak, 2022-ben 298,7 lehet a forint-dollár keresztárfolyam átlaga, miközben a valóságban a 400-hoz közelít a pillanatnyi érték – Márky Jenő jogtulajdonosnak pedig értelemszerűen az aktuális árfolyam alapján kell kifizetnie a 250 ezer dollárnyi pénzdíjat és az egyéb költségeket a WTA-nak, ami százmilliónál is nagyobb kiadás lehet.

A jövő évi büdzsé már 346-os átlaggal számol, ám ha ismét nagy lesz a különbözet, az ellehetetlenítheti a női versenyt, amelyen az idén egyesben Bondár Annának, párosban Babos Tímeának és Stollár Fannynak köszönhetően elődöntőben is salakra lépett magyar teniszező.

Ráadásul nem csupán az árfolyam nehezíti a Hungarian GP helyzetét. A Római Teniszakadémia centerpályája, az Asbóth József Stadion a WTA-versenyre lett megtervezve, felépítve, klubteniszből nem lehet fenntartani. A tornát 2014-től hosszú évekig Bukarestben rendezték meg, ezalatt üresen állt a stadion, amortizálódott, a karbantartása és fejlesztése pedig rettentően drága, különösen a jelenlegi gazdasági környezetben. Marketingre nincs forrás, így a nézőszám szinte kizárólag a magyar teniszezők szereplésén múlik, pedig az idén pályára lépett például a tavalyi Roland Garros-győztes cseh klasszis, Barbora Krejcíková is.

A centerpálya köré kihelyezett molinók alapján valószínűsíthető, hogy többségében bartermegállapodások köttettek, a verseny legnagyobb szponzora a magyar állam, és a háború okozta gazdasági válság idején ebben aligha várható nagy változás.

Eközben a WTA szabályrendszere szigorodott, az eddiginél több kötelező éjszakát kell biztosítaniuk a szervezőknek a selejtezőben és a főtáblán indulóknak, és a résztvevők szállítása is több millió forintba kerülhetett – a rendezés költségei biztosan meghaladták a 300 milliót.

Természetesen megkerestük a torna és a Római Teniszakadémia tulajdonosát, Márky Jenőt, ám a Honvédelmi Minisztériummal ellentétben nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) korábban a férfi és a női torna jogát is bérelte, ám az előbbi szerződése lejárt, az utóbbi története pedig botrányos véget ért: az új elnök, Lázár János büntető feljelentést tett Richter Attila volt főtitkár ellen, mert 2020 januárjában pénzügyi fedezet, elnökségi jóváhagyás és szerződött helyszín hiányában írt alá egy három évre szóló bérleti szerződést az EBX-IMG, LLC gazdasági társasággal a budapesti WTA-torna kapcsán. A kereset szerint Richter Attila mindezt ráadásul annak ismeretében tette, hogy a kormány határozatban rendelkezett Márky Jenő versenyének támogatásáról.

Budapest 2022.05.31.  Tenisz Szövetség Közgyűlés   fotó Tumbász Hédi -  Nemzeti Sport A képen:    Lázár János
Fotó: Nemzeti Sport

Lázár János egyébként két hónapja, a májusi közgyűlésen jelentette be, hogy lezárult a szövetség anyagi konszolidációja, a 2020-ban kitűzött egy helyett két évre volt szükség a gazdasági helyzet rendezésére.

Csődközeli állapotban vettem át az MTSZ irányítását, 3,5 milliárd forintos felhalmozott adóssággal, a tényleges konszolidáció viszont 4,9 milliárd forintot tett ki. Ennek az az oka, hogy tartozások voltak az Emmi felé, valamint 738 millió forintot a NAV-nak is be kellett befizetni

– mondta az Építési és Beruházási Minisztérium vezetője. Hozzátette, az eredetileg kiszabott 52 helyett „csak” 12 millió dollárt kellett fizetnie a szövetségnek és a Nemzeti Sportügynökségnek a tavaly Budapesten elmaradt Billie Jean King Kupa-döntő miatt. A versenyt a világjárványra hivatkozva nem rendezte meg a magyar szövetség, emiatt kellett büntetést fizetnie. Lázár állítása szerint a szövetség – a 2019-ben a rendezési szerződés alapján már kifizetett 8 millió dollárt is beleértve – több mint 20 milliárd forintot takarított meg a magyar adófizetőknek.

Nem a WTA-torna volt a szövetség előző vezetőségének egyetlen kényes ügye. Nagy felháborodást keltett egy magyarországi füves pályás verseny megrendezésének lehetősége: az MTSZ szerette volna megszerezni az Emotion Sports GmbH (ESG) nevű német cégtől a mallorcai viadal jogát, ám Szabó Tünde akkori sportért felelős államtitkár határozott levele után visszakozott.

A papírok azt mutatják, hogy Richter Attila aláírta a hárommillió eurós vételárat tartalmazó szerződést, amelyhez kapcsolódott egy 450 ezer eurós díj a WTA-nak, valamint egy legalább öt éven keresztül járó „konzultációs díj” az ESG-nek.

Később Richter Attila aláírásával többször is módosították a szerződést az elnökség jóváhagyása nélkül: 2019 szeptemberében például tanácsadói és ügynöki megállapodást kötöttek, amely szerint a német cég szponzorokat közvetít az MTSZ-nek a Billie Jean King Kupa-döntőre, de a támogatók számától függetlenül járt volna neki 400 ezer euró, majd ezenfelül három éven keresztül 100 ezer euró konzultációs díj, 10 ezer euró költségtérítés és minden általa közvetített szponzori támogatás után 17 százalék jutalék.

Richter emellett megállapodást kötött a bolgár Business Network Internationallel (BNI), amely szerint a cég segít a magyarországi ATP- és WTA-tornák megrendezésében, kommunikációjában, teniszezők invitálásában, a BNI ezért évente 170 ezer euró fix díjra lett volna jogosult. Emellett további 400 ezer euró járt volna neki évente a profi játékosok közvetítéséért, és az általa hozott szponzori támogatások 20 százaléka. A dokumentumokban az is szerepelt, hogy a 2021-ig tartó szerződés felmondással csak 500 ezer eurós kártérítés fejében szüntethető meg. Az MTSZ és a BNI 2016 és 2018 között érvényes megállapodása szerint a BNI a 60 ezer eurós fix éves díj mellett 60 ezer eurós sikerdíjra tarthatott igényt.

Ehhez képest az új szerződés értelmében 2018 és 2021 között már 1,7 millió eurónyi kötelezettség terhelte az MTSZ-t, amely át is utalt 570 ezer eurót.

A BNI igazolhatóan semmiféle tanácsadói tevékenységet nem végzett a szövetségnek.