Megszavazta az Országgyűlés a 2023-as költségvetést

A megszavazott egységes javaslat 

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
• 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal,
• a bruttó hazai termék – a 2022 végén várható 76,1-ről – 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal
• és 5,2 százalékos inflációval számol.

A bevételi oldal főösszege a múlt héten elfogadott módosítások után 31 073 milliárd, a kiadásié 33 425 milliárd forintra rúg. A hiány így 2352 milliárd forint lesz.

A kormány a rezsi- és a honvédelem költségvetéseként hivatkozott a jövő évi büdzsére, mivel külön pénzügyi alapokat állítottak fel ezekre a célokra. A honvédelmi pénzügyi alapba 842 milliárdot különítettek el. Ebből a forrásból jelentős értékben fejlesztik mind a szárazföldi, mind a légierőt, valamint a katonai infrastruktúrát, és így a tervek szerint hazánk már 2023 végére elérheti a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

Az energiaárak elszabadulásából fakadóan a rezsicsökkentés fenntartását szolgálni hivatott 670 milliárdos rezsivédelmi alap fedezetét az energiaágazat befizetéseiből, a bányajáradék, a légitársasági hozzájárulás, valamint a távközlési adó biztosítja.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi beszámolója szerint az ideihez képest nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal fordít többet a kormány jövőre. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban. A kabinet képviselői emellett többször is hangsúlyozták, hogy a családok támogatására arányaiban a legtöbbet költünk az Európai Unión belül: jövőre ez az összeg meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ez évinél 450 milliárd forinttal magasabb. Az MTI ismertetése szerint a Varga Mihály által említett egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra pedig mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A kormány a büdzsében a két európai uniós ciklus programjait tekintve összesen 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárdnyi EU-s bevétellel kalkulál. Az unió költségvetéséhez hazánk 604 milliárddal járul hozzá.

A törvény ugyanakkor azt is részletesen tartalmazza, hogy az egyes költségvetési szerveket milyen befizetési kötelezettségek terhelik, egyúttal felhatalmazta a kormányt, hogy a jövő évi hiánycél elérése érdekében meghatározza az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből eredő megtakarítás érvényesítésének a módját. Arról is külön rendelet születik majd, hogy milyen szabályok alapján kell befizetniük a kormányzati költségvetési szerveknek további 35 milliárd forintot a büdzsébe.

Bizonytalanság, megszorítások, adóemelések jellemzik a büdzsét az ellenzék szerint, amely több száz módosító javaslatot nyújtott be az előterjesztéshez, a kormányoldal azonban nem támogatta ezeket, mondván, azok összesen 3240 milliárd forintnyi adóemelést jelentettek volna.

A kormány nem volt könnyű helyzetben a 2023-as költségvetés tervezésekor, erre már a benyújtáskor utalt Varga Mihály, aki elmondta, számoltak a háború és a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, valamint a világgazdasági környezet bizonytalanságával. A pénzügyminiszter kiemelte, soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint idén.

A Költségvetési Tanács (KT) a zárószavazás előtt hozott határozatában megadta ugyan az előzetes hozzájárulást a büdzsé jóváhagyásához, de felhívta a figyelmet a költségvetési tervezés megkezdése óta megerősödött makrogazdasági kockázatokra, amelyek közül különösen érinti a büdzsé végrehajtását a vártnál nagyobb infláció, a világgazdaság növekedésének lassulása, az orosz–ukrán háború következményei – köztük az energiaválság –, valamint az Európai Unióval történő megállapodás elhúzódása. Ezek összességében növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kialakulásának kockázatát – hangsúlyozta a Kovács Árpád vezette testület. Bár a KT szerint az államháztartási egyensúlyt érintő kockázatokat mérséklik a katával és a rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedések, a negatív kockázatok az év hátralévő részében és 2023-ban tovább növekedhetnek, ezért indokolt ezek kezelésére felkészülni. 

A frissen elfogadott költségvetésről a Költségvetési Tanács elnökét, Kovács Árpádot kérdeztük a VG Podcastban.