Aggasztó hírek érkeztek a Forma–1-ről

A hétvégi Bahreini Nagydíjjal elrajtol a Forma–1-es történetének eddigi leghosszabb, 23 állomásból álló világbajnoksága. A 2023-as szezon – a tervek szerint – november 26-án zárul az Abu-Dzabi Nagydíjjal. Kérdés, hogy az idei szezonban mennyi nézőt tud képernyők elé ültetni a száguldó cirkusz.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára 1997-től állnak rendelkezésre a Forma–1-es közvetítések televíziós nézettségi adatai. A hatóság munkatársai most azt vizsgálták, hogy mikor volt a csúcson és mikor zuhant mélypontra a futamok népszerűsége.

Magyarországon a mögöttünk hagyott 25 évben közfinanszírozású és kereskedelmi televíziók egyaránt közvetítettek futamokat: 2001-ig az MTV1 és az MTV2, 2002–2011 között az RTL Klub, 2012–2014-ben ismét az M1, majd 2015-től az M4 Sport és a Duna TV. Amikor 2002-ben az RTL Klub átvette a közvetítéseket az MTV1-től, az átlagos nézőszám nagyjából harmadával bővült. 2011-et követően az RTL Klub már nem vásárolta meg a közvetítési jogokat, az átlagos nézőszám pedig két év alatt 20 százalékkal csökkent.

Az NMHH munkatársai a Nielsen Közönségmérés Kft. 1997–2022 közötti adatait vették alapul, és ezek alapján vizsgálták meg, hogy milyen lehetséges okok vezethettek a közönség elvándorlásához.

A közvetítések a kezdetektől töretlen népszerűségnek örvendtek egészen 2005-ig. Akkoriban évente átlagosan 8 százalékkal bővült a verseny nézőinek köre mind a 18–49 éveseket, mind a nézőtábor egészét tekintve.

A 2002-es csatornaváltás kifejezetten kedvező hatással volt a nézettségre, hiszen az RTL Klubra kerüléssel az F1 futamonkénti átlagos nézőszáma átlépte a milliós küszöböt. A nézettség ezekben az években érte el a csúcspontját, először 2004-ben, amelyet két évvel később, 2006-ban megismételt.

A felívelés 2006 tájékán ért véget, innentől viszont a nézettség csökkenésének jelei mutatkoztak. Lényeges, hogy a nagyobb eséseket (például 2008, 2009, 2011, 2014–2019) nem követte hasonló mértékű visszaépülés, tehát az irány egyértelműen negatív maradt. 2021 hozta el a fordulat első jeleit, a nézőszám – mind a teljes népesség, mind a 18–49 évesek körében – növekedésnek indult, mi több, a bővülés 2022 első háromnegyed évében is folytatódott, így a nézettség visszatért a 2016-os szintre.

Az NMHH szakemberei úgy vélik, hogy számos oka lehet annak, hogy a nézők miért nézik vagy épp nem nézik a száguldó cirkuszt. Ilyen például a narrátorok nézettségvonzó képessége is, valamint a versenyek helyszínei sem egyformán népszerűek és izgalmasak. Csupán két futam, a magyar és a brazil tűnnek ki a tömegből, ezzel szemben a japán, az abu-dzabi és az osztrák futamok nem győzték meg a nézőket.

Szintén a nézők elvándorlásának lehetséges oka lehet a versenyszabályok módosítása, a világbajnokok személye, de akár egy-egy versenyző győzelmi sorozata is befolyásolhatta a nézőszám alakulását.

Ugyanakkor a halálos balesetek nézettségformáló hatását nem kellett mérni, mivel a vizsgált két és fél évtizedben egyetlen tragédia történt, a 2014-ös Japán Nagydíjon elszenvedett balesete után a francia Jules Bianchi 2015 nyarán vesztette életét.

A magyar tévénézési szokások többnyire egybevágnak a nemzetközi trendekkel, vagyis a Forma–1 nézettségének csökkenése, majd javulása nem egyedüli magyar sajátosság.

Mind a csatornaváltások, mind a technikai, technológiai lehetőségek bővülése jelentősen hatottak – akár ellenkező előjellel – a nézőszám alakulására. Szintén befolyással lehettek a versenyszabályzat kiszámíthatatlan változásai, a versenynaptár összeállítása, de akár a távoli földrészeken rendezett futamok mind markánsabbá válása.

Az NMHH felmérése szerint általános trend a nagyvilágban, hogy a fiatalabb korosztályok mindinkább elfordulnak a hagyományos médiumoktól, így a televíziótól is, és ez az korosztály nagyon hiányzik a sportközvetítések során is.