Nyolc hónap alatt gatyába rázta vagy legalábbis biztató pályára állította a Magyar Vízilabda Szövetséget (MVLSZ) a Madaras Norbert vezette új főnökség, amely nyugodtabban koncentrálhat a szakmára a most hétvégén Fukuokában kezdődő vizes világbajnokságon.
Fotó: Magyar Vízilabda Szövetség
A kétszeres olimpiai bajnok Madaras tavaly november 19-én lett az MVLSZ elnöke az ugyancsak kétszeres olimpiai bajnok Vári Attila után, aki októberben mondott le váratlanul.
Sportvezetőként merőben eltérő a két legenda pedigréje, mert amíg Madaras pénzügyileg is rendben lévő és a vízben is sikeres szakosztályt hagyott maga után a Ferencvárosnál, addig
Vári elnökösködésével csak az utolsó két évben 487 millió forintos mínuszt halmoztak fel a szövetségnél,
nem beszélve arról a cifra ügyről, hogy a tavalyi Európa-bajnokságra kétszer utalták el ugyanazt a szállásköltséget, aminek rendőrségi feljelentés lett a vége.
Ebbe a kaotikus helyzetbe érkezett novemberben az új főnökség a hazai pólótársadalom által már korábban is győzködött Madarassal az élen, aki teljes körű átvilágítással kezdte a munkáját. Ez feltárta a pénzügyi hiányt és a hiányosságokat, mert például a 2021-es beszámolót utólag módosítani is kellett, hogy megfeleljen a valóságnak.
Mindezzel nagyjából párhuzamosan egy másik folyamat is beindult: átalakult az állami sportirányítási és -támogatási rendszer.
Minek alapján jön a pénz az államtól?
Szintén novemberben jelentette be ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Honvédelmi Minisztériumhoz átkerült sportállamtitkárság, hogy az eredmények és esélyesség alapján kategorizálja a sportágakat, ehhez igazítja a közpénztámogatások mértékét is. A rangsorolásnak az olimpia a vonalvezetője, és főleg a jövőre figyeltek,
az volt tehát a döntő, hogy a következő két kiadásban, 2024-ben Párizsban és 2028-ban Los Angelesben milyen eredmény várható a sportágaktól
a „struktúrájuk, szakmai működésük, tehetségmenedzselési rendszerük magas fokú kidolgozottságának köszönhetően”.
A vízilabdának nem lehetett félnivalója: amellett, hogy a legeredményesebb ötkarikás csapatsportágunk a kilenc aranyérmével, férfi- és női vonalon is esélyes az újabb sikerekre, következésképp az első kalapba került a birkózás, a kajak-kenu, a korcsolyázás, az úszás és a vívás mellé.
Fotó: Fotó: Kovács Anikó / Magyar Vízilabda Szövetség
Az új módihoz egységes indikátorrendszert is csatoltak, amelybe beletartoznak a sporteredmények, a szervezeti és infrastruktúra, valamint tárgyi eszközök, a felnőtt, az utánpótlás és edzői alkategóriák, illetve a nézők is. Mindennek a célja, hogy pontosabban felmérjék a sportágak értékét, és jóval inkább teljesítményalapú legyen a dotálás, mint a korábbiakban. Ami persze továbbra sem csekély.
A vízilabda helye megkérdőjelezhetetlen az elitben
A 45 nyári és téli olimpiai sportághoz tartozó szakszövetségek összesen 14,5 milliárd forintot kapnak, 2,7 milliárddal nagyobb összeget a tavalyinál. A kiírás szerint az állami támogatások hat területre költhetők el:
- működés
- olimpiai felkészülés
- utánpótlás-rendszer működtetése
- tagszervezetek támogatása
- edzői bérek
- eszközbeszerzés
Mindeközben az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaárak miatt az állam az uszodaüzemeltetésbe is besegített – ahogy a többi fentről érkező pénz, ez sem csak a pólósokon segített, hiszen nyilván az úszóknak is jól jött, hogy 2022 végén 77, 2023 elején pedig már 88 vizes létesítmény üzemeltetését támogatta az állam.
A Belügyminisztérium köznevelési államtitkárával közösen azon dolgozunk, hogy az idén szeptemberben a jelenlegin felül még 40 tanuszoda kinyithasson
– tette hozzá a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, Schmidt Ádám.
A legutóbbi jó hírről is ő számolt be, amikor február 17-én boldogan közölte: az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy legalább 2029. június 30-ig folytatódjon a TAO-program, amelynek az éves keretösszege jelenleg 124,9 milliárd forint.
Pozitív hatások tehát kívülről is érkeztek, de az újszerű MVLSZ a múlttal való őszintébb elszámoláson túl is tett a boldogulásáért, ennek jeleit mostanság, a válogatott-eseményeket felölelő nyárba érkezve láthatjuk.
Mit várhatunk a vb-n?
Az új vagy megújított támogatói szerződések aláírásának a sorát az E.on kezdte – amely elnöki ciklusokon átívelően tíz éve partnere már a szövetségnek –, de az előrehozott karácsonyi hét csak ezután jött: július 5-én a Daikinnal, 7-én a Mollal, 10-én a Dorkóval, 12-én pedig a Diapolóval szignózták a megállapodásokat, amelyek mértékét illető kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy üzleti titok.
Mindenesetre a légkondicionálókat, további klímaberendezéseket és hőszivattyúkat gyártó, jövőre 100 éves Daikin kimondottan az utánpótlást támogatja, amihez remek indíték, hogy
az idei nyarat a magyar U20-as fiúválogatott aranyérme nyitotta a korosztályos világbajnokságon.
Ezután a felnőtt vb-re a kerethirdetéseket már a Mol Campuson tartották, mivel a nagyvállalat sokrétű támogatóvá válik: nemcsak pénzügyi és üzemanyag-támogatási partner, valamint a női bajnokság leendő névadója lesz, hanem a FonteNatura márkanevű ásványvizét is fogyasztja majd a szövetség.
A Dorko és a Diapolo pedig a szárazföldön, illetve a vízben használatos felszereléseket biztosítja – előbbivel rögtön olyan szoros lett az együttműködés, hogy a pólósok már beleszólhattak a készülő kollekciók kinézetébe és fejlesztésébe is.
Az elmúlt néhány turbulens év, illetve a rendrakásra szánt hónapok után tehát rendezettebb háttérrel futhat neki a magyar vízilabda a Fukuokában hazai idő szerint ma délután kezdődő világbajnokságnak,
amin a férfi- és a női csapatunk is éremesélyes – ez kivált biztató, mivel a 2024-es olimpiai kvóta azonnali bebiztosításához mindkettőnek a döntőbe kell jutnia.
A válogatottjaink programja a világbajnokság csoportkörében Férfiak Nők |
