Kisváros, otthon és mesterséges intelligenciával segített okosépület egyszerre – bejártuk a Mol Campust

„A saját munkavállalóink a legfontosabbak, a fő küldetés, hogy ők a legjobban érezzék magukat olyan munkakörnyezetben, amelyet szívesen használnak és magukévá tesznek, ahol otthon érzik magukat” – mondta Varga Péter, a Mol Campus ügyvezetője a meghívott médiacsoportnak, közte a Világgazdaságnak szervezett túra elején, aminek az apropója, hogy a vállalat immár belakta az új főhadiszállását, azaz a gyakorlatban is látszik, működnek-e a tervezéskor megálmodott elképzelések. 

Varga Péter hozzátette: a Mol Campus lehetőséget ad az alkalmazottaknak arra, hogy megválasszák a számukra legkedvezőbb környezetet mind a fókuszált, egyéni munkavégzéshez, mind a közösségi élethez. 

Azt pedig már a Mol Campus belsőépítész projektvezetője, a 20 fős budapesti építésztervező és designer iroda, a Minusplus építészmérnöke, Turai Balázs állapította meg, hogy a koronavírus-járvány után versenyezni kell az otthon biztonságával és kényelmével, azaz a munkahely is legyen olyan, ahova szívesen jön az ember!

Éjjelente villog is a piros jelzőfény a tetején, aminek bár kötelező, természetesen nem mindenki örül, ugyanakkor a dolgozó állomány munkaóráit nem ez határozza meg, hanem ami belül van.

Mi nincs itt?

Eleve segítenek a nagy terek, amelyek 85 százaléka a természet által bevilágított, ráadásul, ahol csak lehet, üvegből vannak a falak, továbbá lekerekített sarkokat találunk horizontálisan és vertikálisan is, ami könnyed lebegésérzést kölcsönöz. 

A tölgy és diófurnér anyagok hivatottak megteremteni az otthonérzést, a monokróm- és fémfelületek, illetve a vagánynak mondott színpárok, a piros és rózsaszín, valamint a kék és zöld, illetve a pasztell és élénk árnyalatok játéka pedig a legmodernebb időket jelzi. 

A Mol logója nem látszik sehol, a benzinkutakon ismerős sötét és almazöld sem nagyon, habár a földszinten a bárki által látogatható Fresh Corner-büfé azért emlékeztet a tankolós időkre.

Na de a megfogalmazott cél, hogy a hibrid munkavégzés iránti dolgozói igényt kielégítsék. 

Például az első szinten található étteremnek már a dupla belmagassága is tekintélyt parancsoló, ha pedig kinézünk, az öböltől a Kopaszi-gáton át az atlétika világbajnokságra épített új stadionig terjed a panoráma. A munkanap pedig kezdődhet akár itt is, hiszen meleg reggelit is készítenek. 

A munka–magánélet egyensúlyát egyébként is óvja a cég, már ami a helyben elérhető szolgáltatásokat illeti: az első emeleten van IT- és HR-ügyfélszolgálat, mobilpont, ruhatisztító és szabóság, üzemorvosi rendelő, a földszinten fitneszterem, szépségszalon, a szomszédban pedig egy óvoda a dolgozók csemetéinek. 

Mindebből adódik össze a kisvárosérzés, ami a másik cél volt a tervezéskor.

Mennyit lehet megspórolni?

Feljebb, a harmadikon található a létesítmény egyik sztárja, az irodakert, ami gyakorlatilag olyan, mintha az ember az esőerdőben ülne le dolgozni. 

Itt a buja növényzet miatt a mikroklíma is megváltozik, érezni a levegőminőségen, ráadásul a reggeli napfény is ide ér elsőnek, úgyhogy ez a terem tarol az Instagramon is – az egyetlen cserekérvény, hogy csendben legyen, aki idejön dolgozni. 

Az ilyen jellegű iránymutatások amúgy is végigkísérnek az épületen. Eleve háromszintenként tagolt a torony, a „tripletek” között pedig belső átjárás van, nem kell liftezni. Ugyanakkor a hármason belül, ahogy haladunk feljebb, úgy jutunk el a csoportmunkától a fókuszáltabb és az egyéni munkavégzést elősegítő környezetig, a körbeülős asztaloktól a körbebástyázottakig. 

Az már a fenntarthatósághoz tartozik, hogy a tripletek művészeti installációit az építkezéskor megmaradt hulladékból készítették. Ennél nagyobb tétel, hogy a lifteknél a híváskor a létszámot és a célt is meg kell adni, amiből a technika kikalkulálja, melyik ehhez a megfelelő jármű. 

Odafent, a nagyközönség által is látogatható tetőkertnek a járólapjai pedig nem a rossz illesztés miatt illegnek kissé, hanem mert ha esik, gyűjtik az esővizet, amit 100 százalékban felhasználnak, ha másra nem, a mosdók öblítésére. 

Az IoT-rendszerek naponta több tíz gigabyte-nyi adatot szolgáltatnak automatikusan az épületről, amit mesterséges intelligencia dolgoz fel, ennek alapján vezérli az épület automatizálását. 

Mindezek révén a Mol-torony az első olyan magyar irodaház, amely kettős zöld minősítést kapott: a LEED-től Platinum, a BREEAM-től Excellent szintűt, ami mindkét minősítőnél a legmagasabb szint.

Hol ülnek a főnökök?

Mindezt egyelőre úgy 2500-an élvezhetik, ennyien költöztek ide a korábbi kilenc telephelyről. A Mol-csoport persze nemzetközi, több mint 30 országban van jelen, és számítástól függően 10–25 százalékát adja a bevételnek a magyarországi tevékenység. 

Amúgy is folyamatosan változik a cég, az „olajvállalat” megnevezéstől elmozgott már, de nem hagyta el teljesen, ugyanakkor a stratégiához igazodva újabb és újabb területekre lép be, legutóbb például a hulladékgazdálkodáshoz fogott hozzá. Ezáltal a munkavállalói létszáma növekszik, a hibrid munkavégzés miatt még sincs szükség több ülőhelyre a Campuson, a két hatás nagyjából kiegyenlíti egymást. 

Az épületben zárható főnöki irodából átlagosan kettő található emeletenként, a felsővezetést sem legfelül helyezték el, hanem a hatodik–hetedik emeleten, az épületegyüttes „markolatánál”, ezzel is szembemenve a társadalmi rétegződés hierarchiájával, hirdetik, hogy a csúcs is a közösségé. 

„A Mol Campus megmutatja, hogy a belsőépítészet miként képes elindítani és támogatni az átalakulási folyamatokat a munka világában. Mindezt úgy, hogy az embereket helyezi a tervezés középpontjába, egyúttal változatosságot és otthonosságot nyújt a dolgozók számára a közösségi és találkozási helyszínekkel, valamint az elvonulást és a koncentrációt szolgáló terekkel” – mondta Turai Balázs. 

Összefoglalóként hozzátette: a fiatal tehetségeket szeretnék bevonzani és megtartani, olyan munkakörnyezetet biztosítva számukra, ahol jól érzik magukat és inspiráló, kreativitásukat serkentő munkakörnyezetben tudnak dolgozni.