BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
20230826 BudapestAtlétikai vb Női maraton  Fotó: Kurucz Árpád (KA)Magyar Nemzetképen: a horvát Bojana Bjeljac

Szép és jó volt az atlétikai vb, de lehet, hogy nem lesz több ilyen

Hangos sikerrel ért véget a Budapesten rendezett atlétikai világbajnokság, amely az eredmények és a kiváló hangulat dacára azt is bizonyította, hogy végleg megérkezett a klímaváltozás. Az olykor máris elviselhetetlenül meleg napok száma csak növekedni a fog a jövőben, ami a legnagyobb sportesemények megrendezésén is módosítani fog, sőt, felveti a kérdést, hogy egyáltalán lehet-e majd a szabadban sportolni.

A vasárnap befejeződött atlétikai világbajnokság is rámutatott, hogy még a legnagyobb és legsikeresebb sportesemények sem tudnak kibújni a környezeti hatások alól, hiszen a Budapesten uralkodó hőség miatt többször bele kellett nyúlni a versenyprogramba, és további óvintézkedéseket is be kellett vezetni. A vonatkozó tanulmányok szerint a helyzet a jövőben csak romlani fog, sőt, a globális felmelegedés már azt a kérdést is felveti, hogy lehet-e majd a szabadban sportolni egyáltalán.

20230826 BudapestAtlétikai vb Női maraton  Fotó: Kurucz Árpád (KA)Magyar Nemzetképen: a horvát Bojana Bjeljac
Mintha a táv nem lenne elég kimerítő, a forróság tovább nehezíti a maratonisták dolgát.
Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Nemzet

Jellemző a természeti helyzet romlására és az időjárás egyre szélsőségesebbé válására, hogy az atlétikai vb első módosítását a villámlásveszély miatt kellett elrendelni, amikor Budapestre érkezett a vihar, emiatt két órával el kellett halasztani a férfiak 20 kilométeres gyaloglásának rajtját. 

Három nappal később aztán már a kánikula fenyegette a vb-t, pontosabban a sportolókat és nézőket, ezért csak a rövidebb távok előfutamai maradtak a napközbeni programban, az eredetileg 11 órára kiírt női 5000 méter előfutama már átkerült este hétre. 

Emellett enyhítettek a biztonsági szabályokon, mindenki bevihetett magával saját palackot és folyadékot a lelátóra, 

sőt, vizet is osztottak a helyszínen, valamint a Nemzeti Atlétikai Központnál működtek az ivókutak is. A vb második hétvégéjére már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lépett életbe, ami miatt a közösségi futás távját is megfelezték.

Már a jelenben is hatással van tehát a profi és a szabadidős sportolásra is a Föld felmelegedése, a jövőben pedig még inkább alkalmazkodnunk kell a megváltozott és csak egyre romló körülményekhez.

Egészségtelen-e a sport?

Ezt látványosan alátámasztja a tanulmány, amelyet Bátori Levente földtudományi kutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológia specializációs mesterszakos hallgatója készített. A Másfélfok hazai klímakutató intézetnél megjelentetett dolgozat már 2021-ben jelezte, hogy új korszakba léptünk, az azóta eltelt időszak pedig konzisztens az akkori megállapításokkal.

Budapest, 2023. augusztus 27.Szurkolók a férfi maratonfutás versenyén a budapesti atlétikai világbajnokságon az Erzsébet téren 2023. augusztus 27-én.MTI/Vasvári Tamás
A nézők is pillanatok alatt lebarnulhattak a versenyeket nézve.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Minderre a szervezet most az atlétikai vb kapcsán emlékeztetett, jelezve, hogy szabadtéri vb-ket 1983 óta szerveznek, amikor a szén-dioxid-koncentráció 342,47 ppm volt, 2023-ban viszont már 420 ppm-nél is több lesz. Azaz nemcsak a hő, hanem a légyszennyezettség is fontos tényező.

A hőhullámok, egyéb szélsőséges időjárási események és a légszennyezés is egyre inkább megnehezítik a szabadtéri sportolás kedvelőinek az életét. Bizonyos hőmérséklet felett a szabadtéri sport kifejezetten egészségtelenné vagy akár veszélyessé is válhat, a klímaváltozás miatt növekvő hőhullámos időszakok következtében pedig szezonálisan el is lehetetlenülhet

– állapította meg Bátori Levente.

A legszembeötlőbb mégis a kiemelkedően magas átlaghőmérsékletű napok szaporodása, illetve a rekordhőségek. 

Hol volt eddig a legmelegebb?

A tanulmány emlékeztet, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re elhalasztott olimpia helyszínén, Tokióban az ugyanott, 1964-ben rendezett ötkarikás játékok óta 2,7 Celsius-fokkal nőtt a júliusi–augusztusi átlaghőmérséklet, a 35 Celsius-fokot elérő napok száma pedig 4-ről 12-re, ezért is kezdték például a triatlonozást és a hosszú távú futószámokat hajnali hatkor. 

A kánikula miatt a világ legnépszerűbb sportja, a labdarúgás is igazodni kénytelen. A többek között Magyarországon is rendezett 2021-es Európa-bajnokságon is rendszeresek voltak az ivószünetek, elsőként pont nálunk, a Puskás Arénában, a Magyarország–Franciaország-rangadón tartottak ilyen 90 másodperces kényszerszünetet. 

firo: 19.06.2021, Fuvuball, Soccer: EURO 2021, EM 2020, EURO 2020, European Championship 2020, group stage, group F, POR, Portugal - GER, Germany
Már két éve, a foci-Eb-n is kellettek az ivószünetek a hőség miatt.
Fotó: AFP

Miként a tanulmány is rögzíti, 

az extrém magas hőmérséklet negatív hatással van a szervezetre sportolás közben, például a koordinációra vagy a koncentrációra, de akár hőguta sem kizárt, az esetleges magas páratartalom pedig tovább növelheti a hőérzetet.

A pára fő hátulütője ugyanis az, hogy a szervezet első számú védekezési mechanizmusát, az izzadást nehezíti meg, ezáltal még kevésbé tudunk lehűlni. 

A veszélyhelyzet értékelésére az Egyesült Államok meteorológiai szolgálata négyosztatú rendszert vezetett be, ezek szerint a következők a fokozatok:

  • Elővigyázatosság: 26,7–32,2 Celsius-fok között a hosszabb ideig folytatott fizikai tevékenység során fáradékonyság jelentkezhet, így kellő odafigyelés javasolt.
  • Fokozott elővigyázatosság: 32,2–39,4 között már előfordulhat hőguta, fokozott óvatosság javasolt.
  • Veszély: 39,4–51,1 között helyszíntől függően nagy eséllyel következhet be hőguta.
  • Fokozott veszély: 51,7 Celsius-fok felett már nagy eséllyel történhet ez meg, életveszély is felléphet.

És ha azt gondolnánk, hogy utóbbi azért még az egyre romló helyzet dacára is disztópikus, éppen az Egyesült Államokban, Kalifornia és Nevada államok között húzódó Death Valley-ben idén nyáron is mértek 54,4 Celsius-fokot, a bolygó rekordja pedig a Szaúd-Arábiában 2003-ban rögzített kereken 80 Celsius-fok.

Mit tehetnek a sportrendezvények?

Mondhatnánk, hogy félszáz Celsius-fokban senkinek sem jutna eszébe sporteseményt szervezni, ami természetesen igaz, ugyanakkor fontos igazság, hogy a világ legnagyobb ilyen rendezvényei nemcsak elszenvedői, hanem gerjesztői is a klímaváltozásnak.

A már említett 2021-es foci-Eb például a 12 rendező város miatt elképesztően sok utazást eredményezett: a repülőutak száma például kétmillióval nőtt a megszokotthoz képest, 

pedig a légi közlekedés már amúgy is felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3,5 százalékáért. A másik fő minta, az olimpia pedig a 2004-es athéni játékok esetében is már ijesztő számokat hozott: akkor 2,5 millió tonna szén-dioxid került pluszban a levegőbe, ami megfelel egy egymilliós város kibocsátásának.

Mindezek okán el kell gondolkodni a sport mamuteseményeinek megrendezésén, hogy mikor és hol tartsák őket, és nemcsak a nap-, hanem az évszakok tekintetében is.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.