Eladó az elmúlt évtized legsikeresebb amerikai kosárlabdacsapata, a Golden State Warriors (GSW), igaz, csak részben. A 2014 óta négy NBA-bajnoki címet bezsebelő San Franciscó-i alakulat meg nem nevezett kisebbségi befektetői vehették zokon, hogy csapatukat az idén zárult bajnokságban a Denver Nuggets letaszította a trónról, s próbálnak kiszállni a csapatot üzemeltető franchise-ból.
A Bloomberg értesülései szerint azért megkérik az árát: a 10 százalékos tulajdonrészükért 700 millió dollárt szeretnének kapni, azaz 7 milliárd dollárosra taksálják a csapatot, ilyen magas értékelése kevés sportklubnak van.
A hírügynökség szerint a New York Knicks kosárlabdacsapat, a Dallas Cowboys és a nevét az őslakos indiánokra utaló, pejoratív csengésű Redskinsről 2020-ban megváltoztató Washington Commanders amerikaifutball-csapat játszik még ebben a ligában.
No meg az amerikai Glazer család birtokában lévő Manchester United, amelyért az Ineos-tulajdonos brit multimilliárdos, Jim Ratcliffe és katari részről Dzsászim bin Hamad bin al-Tání sejk küzd egymással.
A licit 5 milliárd fontnál tart, ennyit kínál a sejk, de sajtóhírek szerint a szurkolók szemében a közutálatnak „örvendő” Glazer fivérek végül dönthetnek úgy, hogy megtartják a klubot, mondván, csak kíváncsiak voltak arra, mennyire értékeli azt a piac.
Formahanyatlás öregedő szupersztárokkal
A távozni kívánó befektetők úgy értelmezhetik Golden State Warriors mostani gyengébb szereplését, hogy vége már az aranykornak. A bajnoki címek begyűjtésében oroszlánszerepet vállaló szupersztárok lassan kiöregednek, s bár múltjuk irigylésre méltó, az előttük álló néhány év már nem sok babért terem számukra a parketten.
Stephen Curry már 35, Klay Thompson és Draymond Green pedig 33 éves, s ebben a korban már gyorsabban kopnak az ízületek, és nő a sérülésveszély is. Persze
az exitet nyilván nemcsak a csalódottság, de a profitrealizálás szándéka is hajtja.
A Golden State Warriors a Los Angeles Lakers árnyékában sokszor a pofozógép szerepét vállalta magára az NBA Nyugati főcsoportjában, egészen 2010-ig, amikor is Joe Lacob és befektetőpartnerei ligarekordot jelentő, 450 millió dollárért megvásárolták a csapatot, melynek értékét legkevesebb tízszeresére növelték a sportsikerekkel.
Szakértők szerint a 7 milliárd dolláros cégértékkel szemben az 5 milliárd körüli lehet inkább a reális, de ha valaki többet akar fizetni, hogy helyet kapjon a tulajdonosi körben, azt nem fogják visszautasítani.
Magánbefektetők előnyben
A GSW-ben a részesedését apró léptekkel növelő Actros sportbefektető cég figyelmét is felkeltheti az ajánlat, mindenesetre az eladóknak van miből engedniük. Az Actros nem kispályás szereplő, részesedése van a Sacramento Kings, a Utah Jazz és a Philadelphia 76ers NBA-csapatban, továbbá a baseball (MBL) és az amerikaifoci-ligában (NFL) is vannak érdekeltségei.
Ami biztos, a potenciális befektetők kezét megköti az NBA-ben érvényes tulajdonosi korlátozás, mely szerint intézményi befektetők kezében összesen 30 százaléknyi részvénypakett lehet, és egyik intézményi befektető tulajdonrésze sem haladhatja meg a 20 százalékot.
Az Arctos 2021 decemberében vett 8 százalékos tulajdonrészt a GSW-ben, akkor 5,5 milliárd dollárra becsülték a franchise értékét. Rá egy évre megszerezték a Facebook egyik első topmenedzsereként meggazdagodó, majd kockázatitőke-befektetőként sikereket felmutató Chamath Palihapitiya 7 százalékos pakettjét. Azaz 5 százaléknyit még vehet az Arctos.
Michael Jordan úgy megy, hogy marad
Magánszemélyek viszont adhatják-vehetik egymás között a részesedéseket. Az árak mindenesetre elrugaszkodtak a talajtól, jobban mondva a parkettől, példa erre, hogy a kosárlabdázás talán legnagyobb alakja, Michael Jordan a nyáron 3 milliárd dollárt tehetett zsebre a Charlotte Hornetsben 2010 óta meglévő többségi részesedéséért, amelyet akkor 275 millió dolláros cégértékelés mellett vásárolt, s amelynek köszönhetően vagyona mára 3,5 milliárd dollárra gyarapodott.
Ezzel a világ valaha élt leggazdagabb kosarasának számít. A Bloomberg szerint 65 százaléknyit adott el, de egy 5 százaléknál vékonyabb kisebbségi részesedést azért megtartott magának.
A Hornets részvényeit a Gabe Plotkin és Rick Schnall vezette magánbefektetői csoport zsákolhatta be. Tavaly a Phoenix Suns is új kézbe került, a UWM Holdings jelzálog-hitelező alapítója, Mat Ishbia lett a főrészvényes, beszállásakor az NBA-franchise-t 4 milliárd dollárosra értékelték, s akkor még ez az 50 százalék feletti részesedését eredményező bevásárlás volt a legnagyobb a kosárliga történetében.
A mágikus Nike-szerződés
Visszatérve Michael Jordanre, a Chicago Bullsszal hatszoros bajnok kosaras anyagi biztonságát a Nike-val 1984-ben megkötött ötéves, 2,5 millió dollárt hozó szerződés alapozta meg, s az ennek nyomán létrehozott Air Jordan márka, amely frenetikus sikert aratott.
És arat ma is, hiszen tavaly 5,1 milliárd dollárért adott el Jordan-termékeket, ez 11 százalékos részarányt képviselt a világ legnagyobb sportszergyártó cégének teljes forgalmából. Becslések szerint
a 60 éves sportoló névadóként 5 százalékos jutalékot kap az eladott Air Jordan termékek után.
Az arányok torzulását jól mutatja egyébként, hogy Jordan 3,5 milliárd dolláros vagyonából mindössze 90 milliót képvisel az az összeg, amelyet a pályán mutatott teljesítményéért kapott, magyarán bérként kifizetett neki a Chicago Bulls, majd később a Washington Wizards.
A többi színtiszta marketing. Michael Jordan indulásáról és mesés karrierjéről Ben Affleck forgatott filmet, amit áprilisban a magyar mozikban is bemutattak Air – Harc a legendáért címmel.
A Nike–Jordan-frigyhez hasonlót szeretne kijárni a legtöbb sportoló, de ilyen földi jóban csak a legjobbak és a kiválasztottak részesülhetnek. Mint Stephen Curry, a GSW már említett legendája, aki az első, évi négymillió dollárt hozó szerződését 2013-ban írta alá az Under Armourral.
Azóta, hogy jöttek a sikerek és a bajnoki címek, ment is fel az árfolyam. Curry idén 215 millió dolláros szerződést írt alá a sportszergyártóval a Curry Brand felfuttatására.
