A szakadárként az elitklubokat tömörítő külön bajnokságért továbbra is harcoló Real Madrid és Barcelona javára határozott az Bírósága (EB) a kontinentális (UEFA) és Nemzetközi Labdarúgó-szövetséggel (FIFA) szemben. Az indoklás szerint a FIFA és az UEFA korábbi szabályozása nem volt megfelelő, a két szervezet „törvénytelenül” járt el, amikor blokkolta a Szuperliga-kezdeményezést. A döntés mérföldkőnek számít, ugyanis így az elkaszáltnak hitt liga új reményt kapott.
Fotó: Adrian Dennis / AFP
Mi az a Szuperliga?
Két és fél éve, 2021. április 18-án 12 fociklub jelentette be, hogy megalakul az Európai Szuperliga.
Ezzel az egyesületek gyakorlatilag olyan nemzetközi kupasorozatot akartak leváltani, mint a Bajnokok Ligája.
Utóbbiba ugyanis a nemzeti bajnokságok eredményei alapján lehet bekerülni, tehát nem garantált, hogy a hagyományos nagycsapatok minden évben kvalifikálnak, ezzel pedig veszélybe kerülnek a busás bevételeik. Ezt a bizonytalansági faktort akarták kiiktatni a Szuperligával, amely zárt rendszerben, azonos mezőnnyel működött volna, az alábbi együttesekkel:
- Arsenal (angol),
- Atlético Madrid (spanyol),
- Barcelona (spanyol),
- Chelsea (angol),
- Inter (olasz),
- Juventus (olasz),
- Liverpool (angol),
- Manchester City (angol),
- Manchester United (angol),
- Milan (olasz),
- Real Madrid (spanyol),
- Tottenham (angol).
Az ötlet azonban hamar füstbe ment, mert a világon senki, még az érintett egyletek saját szurkolói sem pártolták a projektet, úgyhogy alig három nappal később, 2021. április 21-én kénytelenek voltak bejelenteni: felfüggesztik az egészet.
Mit jelent a mai döntés?
Az Európai Unió Bírósága (Grand Chamber of the European Court of Justice) úgy ítélte meg, hogy az UEFA és a FIFA a versenyjog ellen lépett fel azzal, hogy 2021-ben megakadályozta az Európai Szuperliga megalakulását, és szankcionálta az érintett klubokat.
A döntés alapján a FIFA és az UEFA szabályai a klubok közötti versenysorozatokra, például a Szuperligára vonatkozóan
ellentétesek az uniós joggal, ezen belül is a versenyjoggal és a szolgáltatásnyújtás szabadságával.
Sőt! Egyenesen törvényellenesnek nevezték azokat az intézkedéseket, amelyekben a két szervezet megtiltja az egyesületeknek és a labdarúgóknak, hogy ezeken a versenyeken játsszanak, törvényellenesek.
A Szuperliga promotálásába beszálló A22 Sports Management nevű cég közösségi oldalán a következőképpen kommentálta a döntést: „Nyertünk, immár törvényesen versenyezhetünk. Az UEFA monopóliumának vége. A labdarúgás felszabadult, a klubokat nem fenyegetik szankciók, szabadon dönthetnek saját jövőjükről.”
Bernd Reichart, a társaság elnök-vezérigazgatója azt üzente, a Szuperliga-meccseket ingyenesen lehet majd nézni, az egyesületeknek pedig garantálják a bevételeket, miközben a költségeiket kompenzálják.
A döntés végleges, fellebezésnek helye nincs.
Nem biztos, hogy lesz Szuperliga
Mint minden bírósági ítélet, ez is meglehetősen árnyalt, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Európai Szuperligát jóvá kell hagyni. Csupán annyit, hogy az UEFA és a FIFA tiltása az bajnokság alapítására vonatkozóan, ellentétes az uniós joggal. Az EB úgy ítélte meg, hogy a két testület „visszaél az erőfölényével”, miközben hozzátették: „ez nem jelenti azt, hogy egy olyan versenyt, mint a Szuperligát, szükségszerűen jóvá kell hagyni”. Az elméleti és jogi akadálya azonban elhárult.
Az A22 Sports Management egyébként is átdolgozta már a projektet, így immár kevésbé elitista, 60-80 csapatos sorozatot kínálnak.
