Szilágyi Áron: amíg lábadozom, kicsit többet vissza tudok adni abból, amit kaptam

Műtét után lábadozik. Hogy van?

Nagyon bizakodóak vagyunk, az orvosi és a gyógytornász csapat, akikkel dolgozom, azt mondják, pont úgy haladok, ahogy kell. Ez azt jelenti, hogy bő két hónappal a műtét után, a közepe felé vagyok a rehabilitációnak, ami előre láthatóan összesen hat hónapos lesz. Úgy gondolom, március előtt nem nagyon leszek páston. Meglátjuk, hogy ez a szezon szempontjából mit jelent, hiszen addig a világkupáknak lemegy a java, májusban még lesz kettő, illetve utána lesz az Európa- és a világbajnokság. Nem élet-halál kérdés, de azért utóbbiakon már szeretnék ott lenni, ám a legfontosabb az, hogy száz százalékosan meggyógyuljak.

Mivel telnek a napjai a rehabilitáció alatt?

Ha egy nagyon intenzív felkészülési időszakot nézünk, akkor ahhoz képest kevesebb a teendőm. Természetesen vannak edzéseim, gyógytornára, kezelésekre járok, de azért több idő marad a családomra, aminek nagyon örül a kisfiam és a feleségem is. Egy nagyon jó időszakot élünk meg, ahol a család végre egy kicsit ki tud domborodni a hétköznapokban is. Másrészt rengeteg olyan esemény van, ahova – amíg a járás nehezebben ment – online be tudtam kapcsolódni, most pedig már személyesen is jelen tudok lenni. Szerencsére széles a támogatói palettám, ilyenkor picit vissza tudok nekik adni abból a segítségből, amit tőlük kapok a felkészülésre.

Hogyan látja a hazai sportolók pénzügyi tudatosságát, készülnek-e életpálya modellel az aktív sport utánra? Vannak olyan törekvések, melyek felhívják ennek fontosságára a figyelmet?

Azt láttuk, hogy kevés ilyen projekt van, ezért hoztuk létre menedzseremmel a Magyar Élsportolók Érdekvédelmi Fórumát, azaz a MEEF-et, ahol pontosan ezekre a témákra fókuszálunk, ezekkel kapcsolatos programokat indítunk. Az első, már megvalósult és elérhető programunk a duális karrierprogram, melynek célja, hogy a sportolók az élsportolói pályafutásuk lezárása után sikeresen integrálódjanak a társadalomba, és civil karriert tudjanak építeni. Itt többek között

• kitölthetnek önismereti teszteket,
• HR és karrier tanácsadást kaphatnak,
• edukációs programok közül tudnak választani

visszavonulásuk után. Ez egy pillére a projektünknek, ami nagyon jól megy.

Pénzügyi életpálya modellünk a második pillér, mely nemrég készült el. Ez egy moduláris képzésen alapszik, ami elérhető a sportolóknak, akik online videók és prezentációk kíséretében tudnak tájékozódni pénzügyeiket illetően. Szeretnénk a mentális egészségprogramunkat is elindítani, ami jelenleg tervezési fázisban van, ezt 2025-re tervezzük, illetve fókuszálunk egyéb területekre is: lesz még egy nagy projektünk, de ennek bejelentésével még várnék. Edukációval és kommunikációval is foglalkozunk, az esélyegyenlőségi projektjeink pedig a férfi és női sportolók, valamint a nagyváros és kistelepülés közti esélyegyenlőtlenségékre fókuszál és igyekszik felhívni a figyelmet.

Hogy látja jelenleg a MEEF működését?

Elsődleges célunk a tagok toborzása volt, ebben elég jól állunk, már most három számjegyű taggal bírunk, és ebben az nagyon örvendetes, hogy közvetlenül tudunk kommunikálni a tagokkal:

• kiküldünk egy hírlevelet,
• eljuttatunk számukra releváns podcasteket,
• blogbejegyzést,

vagy bármit, amit fontosnak tartunk megosztani.

Ez pedig innentől már magától generálja az újabb tagokat, tehát nem kell hirdetnünk, ami fontos első lépés volt. A második az, hogy meg tudtunk nyerni magunknak olyan partnereket, akik szívvel-lélekkel, szívesen állnak az ügy mellé, mint például a Veszprémi Pannon Egyetem, aki az applikációs platformot biztosítja, és certifikált elismerést is tud adni, vagy egyszerűen csak eredetileg teszi a tananyagokat. De ilyenek azok a személyek is, HR-vezetők, cégvezetők, szakszervezeti vezetők – széles a paletta – akik úgy érezték, hogy ebben a projektben sok van, és akik idejüket, energiájukat nem kímélve vesznek részt a programjainkban.